Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

30 éve hunyt el Antall József, a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök

Antall József Pestújhelyen született 1932. április 8-án. Édesapja, id. Antall József, akinek a második világháború alatt menekültügyi kormánybiztosként elévülhetetlen érdemei voltak több ezer zsidó és több tízezer lengyel menekült ellátásában és megmentésében, majd a háború után kisgazdapárti parlamenti képviselő és újjáépítési miniszter volt. Apja posztumusz Világ Igaza címet kapott „a háború éveiben az elesetteknek és az üldözötteknek nyújtott humanitárius segítségéért”.

Ifj. Antall József 1942-ben kezdte meg középfokú tanulmányait a budapesti Piarista Gimnáziumban, majd az ELTE-n szerzett történészi, levéltárosi, könyvtárosi és muzeológusi képesítést. Már nagykorúvá válása előtt megfogalmazódott benne a szándék, hogy édesapját követve politikai pályára lép, ez azonban sokáig nem valósulhatott meg. Tanulmányai végeztével először a Magyar Országos Levéltárnál kezdett el dolgozni. 1955-ben történelemtanárként helyezkedett el a budapesti Eötvös József Gimnáziumban. Az 1956-os forradalom idején az intézmény forradalmi bizottságának vezetőjévé választották, és többek között bekapcsolódott a Kisgazdapárt rövid életű újjászervezési kísérletébe is. A forradalom után többször őrizetbe vették és kihallgatták, és 1959-ben végérvényesen eltiltották a tanítástól. Az 1964-ben megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár először tudományos kutatónak hívta, de még ugyanabban az évben igazgatóhelyettessé nevezték ki és döntő érdemeket szerzett a múzeum megszervezésében, 1985-től az intézmény főigazgatója lett. Tudományos pályája alatt főszerkesztője volt az Orvostörténeti Közleményeknek, illetve a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnökévé is megválasztották.

A rendszerváltás mozgalmas időszakában külső hívásra, Csoóri Sándor költő megkeresésére kapcsolódott be ismét a politikába 1988 elején, az 1987-ben az első ellenzéki szervezetként megalapított Magyar Demokrata Fórum tevékenységét segítve.  Az MDF a nagy tudású Antallt az 1989-ben lezajlott, a politikai rendszerváltást megalapozó Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon a demokratikus szellemű alkotmánymódosítással foglalkozó bizottságba delegálta. A tárgyalásokon mutatott teljesítménye emelte őt a többi MDF-es politikus fölé: a szintén történész Szabad Györggyel, a későbbi első házelnökkel együtt ők határozták meg pártjuk – és sok esetben az ellenzék egészének – álláspontját. Miután a tárgyalások az addigi állampárttal sikerrel zárultak, Antallt 1989 októberében az MDF elnökévé választották. A párt első embereként magától értetődő volt, hogy a hamarosan megtartandó szabad országgyűlési választások után a Fórum őt jelöli majd a miniszterelnöki posztra.

Az 1990 tavaszi választáson az MDF aratott győzelmet a szavazatok 25%-ával. Antall a Kisgazdapártot és a Kereszténydemokrata Néppártot kérte fel koalíciós partnereinek, az így létrejött parlamenti többségre támaszkodva ő alakíthatott kormányt 1990. május 23-án. Azt, hogy új korszak kezdődött a magyar politikában és közgondolkodásban, az is jelezte, hogy az előző rendszerben tabusított nemzeti kérdésben Antall nyíltan állást foglalt, amikor miniszterelnökként elmondott egyik első beszédében kijelentette: közjogi értelemben a 10 millió magyar állampolgár, lélekben viszont a 15 milliós magyarság érdekeit képviseli kormányfőként.

Az új magyar demokrácia intézményeinek megszilárdítása, a radikálisabb, a demokratikus normák kialakulása ellen ható politikai kezdeményezések akadályozása mellett Antall nagy hangsúlyt helyezett Magyarország és kormányzó pártja nyugati kapcsolatainak kiépítésére. Miniszterelnöksége alatt csatlakozott hazánk az Európa Tanácshoz, indította újra a visegrádinak nevezett közép-európai együttműködést, lépett intézményes kapcsolatba a NATO-val és az Európai Gazdasági Közösséggel, hagyta el a Varsói Szerződést és a KGST-t (mindkét szervezet megszűnésében kulcsszerepet játszva), illetve az MDF csatlakozott az Európai Néppárthoz.

Antall József tisztában volt azzal, mennyire nehéz feladat a kormányának jutó négy év alatt beteljesíteni a politikai és a gazdasági rendszerváltást, valamint újraszőni az ország nemzetközi kapcsolatrendszerét. Nem voltak illúziói azzal kapcsolatban, hogy hosszú ideig lehet majd miniszterelnök, azonban nem sokkal hivatalba lépése után rákot diagnosztizáltak nála, így a sors még első kormányfői ciklusának végigszolgálását sem tette lehetővé számára, 1993. december 12-én hunyt el, 61 éves korában. Emlékét magyarországi szobrok sora mellett az Európai Parlament 2009-ben róla elnevezett épületszárnya őrzi.
 

 

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT