Actual information Duplicate 0

Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

75 éve tartották Magyarország első teljesen szabad választását

75 éve, 1945. november 4-én tartották meg Magyarország második világháború utáni első – és lényegében 45 éven át utolsó – valóban demokratikus választását, amely a legszabadabb körülmények között zajló voksolás volt hazánk addigi történetében.

Amikor 1945 áprilisában véget értek a harcok Magyarország területén, az országban az államhatalmat az 1944 decemberében Debrecenben, a front mögött megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés, illetve Ideiglenes Nemzeti Kormány képviselte. A miniszterelnöki tisztséget Miklós Béla vezérezredes töltötte be, akit Horthy Miklós korábban a háborúból való kiugrás levezénylésével bízott meg, ennek sikertelensége miatt azonban októberben a szovjet csapatok mellé állt. Az ideiglenes törvényhozásban és kormányban a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front nevű szövetség pártjai vettek részt. Ezt a Horthy-korszak különböző színezetű ellenzéki pártjai (Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokrata Párt, Magyar Kommunista Párt) hozták létre, hogy a háború lezárása után új korszakot nyissanak Magyarország történetében. Mivel a fenti szervezetek mindegyike a szovjet hadsereg jelenléte és hozzájárulása mellett jött létre, a valós társadalmi támogatottságánál nagyobb súllyal volt jelen bennük az addig illegális Kommunista Párt.

Szavazólap

Szavazólap

A háború utáni konszolidáció hónapjai lehetővé és egyben szükségessé tették, hogy az országban létrejöjjenek az államhatalom társadalmi legitimációval rendelkező szervei. Mivel időközben megalakult Magyarországon a háború győztes hatalmait tömörítő Szövetséges Ellenőrző Bizottság, az ország ügyeinek intézésében a nyugati országok szempontjai is meg tudtak jelenni. Ennek volt köszönhető, hogy a szovjet elképzeléssel szemben, amely csupán egyetlen, a Függetlenségi Front összes politikusát magába foglaló listára való szavazást tett volna lehetővé, a magyar pártok önállóan mérettethették meg magukat. A választáson történő indulásnak egyetlen korlátja volt: a Magyarországot a háborúba beléptető rendszer korábbi képviselői nem szervezhettek pártokat.

A szavazás jellegét és a választásra való jogosultságot a napjainkban érvényes kritériumok szerint szabták meg: a szavazás általános, egyenlő, közvetlen és titkos volt, a választójogot korlátozó korábbi műveltségi és vagyoni cenzust pedig eltörölték. A szavazójog korhatárát leszállították és a két nemre nézve egységesítették: minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár szavazhatott. A választójogot érintő egyetlen korlátozás szintén a háborúval függött össze: a kollektív bűnösség mára meghaladott elve alapján jogfosztottá vált magyarországi német kisebbség nem vehetett részt a választáson.
Összességében elmondható, hogy az 1945-ös magyar és az 1946-os csehszlovák választás volt a két legszabadabb voksolás, amelyet a háború után szovjet megszállás alá került kelet-európai országokban tartottak. (És a magyar választás volt az egyedüli, amelyen nem a kommunista párt végzett az első helyen.)

Szavazás 1945-ben

A szavazóurnánál, 1945.

A Függetlenségi Front öt pártján kívül két új alakulat indult el a novemberi választáson: a Magyar Radikális Párt és a Demokrata Néppárt (utóbbi az FKGP listáján).
Az alábbiakban röviden bemutatjuk, milyen programokat, elképzeléseket ajánlottak a pártok a választóknak.

A szociáldemokraták a lakhatási és az oktatási lehetőségek kiszélesítésére helyezték a hangsúlyt. Az ország újjáépítése érdekében mozgósították volna a „jóhiszemű” magántőkét.

A Parasztpárt programjának középpontjában a megkezdett földreform állt. Az új földtulajdonosoknak vetőmagot, állatállományt és mezőgazdasági eszközöket biztosítottak volna. A mezőgazdaság jövőjét a magántulajdonban lévő kisbirtokokban látták.

NPP plakát

A Nemzeti Parasztpárt választási plakátja

A Polgári Demokrata Párt üzenete az volt, hogy a választás tétje a magyar polgárság jövője. Szent-Iványi Sándor pártelnök így fogalmazott: „A polgárság most választás előtt áll. Mindenképpen választani fog, mert ha nem választ, vagy nem olyan mértékben választ, mint ahogy ezt megtehetné, akkor éppen ezáltal választ: a halált választja.”[1] Szavai rövid időn belül tragikus igazolást nyertek.

Az Magyar Radikális Párt a demokrácia kiteljesítését jelölte meg fő célként.

Az Magyar Kommunista Párt igyekezett mérsékeltnek mutatkozni, a választók megnyerése érdekében nem beszéltek azokról a radikális társadalom-átalakító intézkedésekről, amelyeket csupán néhány évvel később vaskézzel valósítottak meg. Legfőbb célként az infláció elleni küzdelmet jelölték meg. Rögzítették volna az alapanyagok és a kenyér árát, egyszeri adót vetettek volna ki a vagyonosokra és állami nyomásgyakorlással kényszerítették volna hitelezésre a bankokat.

A Horthy-korszak utolsó évtizedének legnagyobb ellenzéki pártja, a Független Kisgazdapárt volt az az erő, amely talán a legvilágosabban látta a választás és a történelmi pillanat tétjét, illetve a magyar választók többségének igényeit és akkori lelkiállapotát. Nagy Ferenc főtitkár szerint „azt kell eldönteni a választáson, milyen elgondolások és elvek alapján kívánjuk felépíteni ezt a romba dőlt magyar világot. A jövendő magyar életforma meghatározásáról van most itt szó.”[2] „Nem az dől el a választáson, hogy az egyes pártoknak hány képviselőtestületi tagság jut a városházán, hány mandátum az országgyűlésben, nem is arról van itt szó, hogy marad vagy bukik a kormányzat, hanem a magyar életformáról, a magyarság életének végleges berendezkedéséről.”[3] A Kisgazdapárt „magántulajdonon alapuló, nemzeti és vallási hagyományokat tiszteletben tartó, igazi demokráciát akar.”[4] A párt kiállt továbbá a vállalkozás szabadsága és a politikamentes közigazgatás mellett. Ellenezték a paraszti kisbirtokok összevonását. A párt röpirata világosan fogalmazott: „rajtunk múlik, hogy az ország, amelyben majd gyermekeink élnek, magyar legyen és szabad.”[5]

FKgP plakát

A Független Kisgazdapárt választási plakátja

Ez volt az első olyan magyar választás, amelyet egyetlen napon tartottak meg. A jogosultak 92,52%-a élt szavazati jogával. Ehhez hasonló részvételi arány azóta sem volt Magyarországon, és inkább hasonlítható a korszak és az elkövetkező évtizedek nyugat-európai politikai részvételéhez.

A voksolás a Kisgazdapárt üzenetének átütő sikerét hozta. Néppárttá válva képes volt szinte teljesen egybegyűjteni a tulajdonához, életformájához ragaszkodó városi polgárság és a frissen földhöz és jobb életkilátásokhoz jutott vidéki lakosság szavazatait.

A választáson a következő eredmények születtek[6]:

Párt

Szavazatok száma

Szavazatok aránya

Mandátumszám

FKGP

2 697 137

57,03%

245

SZDP

823 250

17,41%

69

MKP

801 986

16,96%

70

NPP

324 772

6,87%

23

PDP

76 393

1,62%

2

MRP

5 763

0,12%

-

Összesen

4 729 301


409

Az FKGP egyedül elegendő mandátumot szerzett a kormányalakításhoz. A Szovjetunió azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az MKP a jövőben is részt vegyen a kormányzásban. Így bár a Függetlenségi Front pártjai egymással versenyeztek a választáson, szovjet nyomásra továbbra is kénytelenek voltak együtt kormányozni.

A Nemzetgyűlés november 15-én Tildy Zoltánt, a Kisgazdapárt elnökét választotta miniszterelnökké. Megmaradt a fegyveres testületeket felügyelő Belügyminisztérium kommunista irányítása. Három hónappal később a parlament köztársasági elnökké választotta Tildyt, ekkor Nagy Ferenc lett a kormányfő. Az 1947-ben lemondatott Nagy volt 43 éven át az utolsó magyar politikus, aki demokratikus választás után foglalhatta el a miniszterelnöki széket.

Nagy Ferenc

Nagy Ferenc miniszterelnök


[1] Világ, 1945. szeptember 4. 1. o.

[2] Kis Újság, 1945. szeptember 4. 1. o.

[3] Kis Újság, 1945. szeptember 21.

[4] Kis Újság, 1945. szeptember 26. 1. o.

[5] OSzK. Aprónyomtatvány Tár. 1945-ös választások. FKgP női csoportjának röpirata

[6] Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza, 1920-2000. 1. köt. A választások története és politikai geográfiája. Budapest, Politikatörténeti Intézet, 288 p.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT