Több alkalommal is írtunk már jelentős életművet maguk után hagyó brit parlamenti tudósítókról, karikaturistákról, illetve ennek kapcsán egy sajátos műfajról, a parliamentary sketch writing-ról, ám mindeddig nem jártuk körbe a témát annak kronologikus kezdeteitől a 21. századig. A következőekben erre teszünk kísérletet.

Az Országgyűlési Könyvtár mint parlamenti könyvtár a kezdetektől rendszeresen és szervezetten gyűjti a magyar országgyűlések által kiadott, illetve a magyar parlamentarizmussal, annak történetével foglalkozó dokumentumokat. Ennek intézményesült formája az 1962 óta létező Magyar Parlamenti Gyűjtemény. Olvasóink rendszeresen fordulnak kérdésekkel a Magyar Parlamenti Gyűjtemény szakreferenseihez. A kérdések jellege meglehetősen szerteágazó, amint azt az alábbiakban bemutatott néhány példa is jól illusztrálja.

Henry W. Lucy (1843. december 5. – 1924. február 20.) a viktoriánus kor egyik legismertebb újságírója volt, neve az Atlanti-óceán mindkét partján ismerősen csengett. Hírnevét elsősorban politikai témájú írásainak és parlamenti tudósításainak köszönhette – ez utóbbi területen munkásságát úttörőként tartja számon az utókor.

Az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatásai között mindig is kiemelt szerepet kapott a szaktájékoztatási tevékenység. Az OGYK-ban immár 20 éve működik az Európai Unió Letéti Gyűjtemény, a könyvtár munkatársai így már évtizedek óta felkészülten várják az Unió tárgykörében érkező olvasói kérdéseket személyesen, telefonon és e-mailben egyaránt.

Az Országgyűlési Könyvtár ENSZ letéti gyűjteménye az 1956-os alapítást követően 1960-ban kezdte meg működését. Az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez lazán kötődő, de azzal együttműködő szervezetek száma közel húsz. E körbe tartozik többek között a WHO (az Egészségügyi Világszervezet), az IMF (A Nemzetközi Valutaalap) és a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet). Magyarországon minden szakosított szervezetnek megvan a saját „könyvtára”, amely gyűjti annak dokumentumait és szakirodalmát.

Az Országgyűlési Könyvtár mint a törvényhozás könyvtára mindig nagy hangsúlyt helyezett a parlamentarizmussal, parlamentek működésével kapcsolatos dokumentumok és szakirodalom gyarapítására: a Külföldi Parlamenti Gyűjtemény gerincét alkotó anyagokat intézményünk 1878 óta dolgozza fel szisztematikusan. A gyors ütemben zajló digitalizációnak köszönhetően a fent említett témák ma már, ha nem is teljes körűen, de akár otthonról kutathatók, ingyenesen használható adatbázisok segítségével is. A szabadon hozzáférhető források kitűnő példája az Egyesült Királyság parlamentjének honlapja. A honlap főoldalán a legfrissebb hírek mellett számos tematikus aloldalra mutató menüpontot találunk (Quick links). Alábbi írásunkban ezek közül ismerhetnek meg néhányat.

Több mint 140 döntvénytár és döntvényeket is tartalmazó egyéb kiadvány digitalizált gyűjteménye érhető el szabadon az Országgyűlési Könyvtár digitális gyűjteményében és a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

A történeti jogforrásokról két fontos szabadon elérhető adatbázisban tájékozódhatunk. A Wolters Kluwer Kiadó ezer esztendő törvényalkotásának eredményét teszi elérhetővé teljes szöveggel az Ezer év törvényei oldalon. A gyűjteményben Szent István törvényeitől, azaz 1000-től az 1945-ben meghozott törvényekkel bezárólag böngészhetünk teljes körűen. Az adatbázist Szent István Király Dekrétumainak Első Könyve (Intelmek Szent Imre Hercegnek) nyitja, az 1945. év pedig az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945. évi XI. törvénnyel zárul.