Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Content with Blog Évfordulók .

Vámbéry Ármint, hazánk legnevesebb orientalistáját aligha kell bemutatnunk olvasóinknak. Egyetlen fiának, Vámbéry Rusztemnek a neve azonban minden bizonnyal kevésbé ismerősen cseng sokak számára, nem hétköznapi élettörténetéről és jogtudósi pályájáról pedig manapság ritkán esik szó. Alábbi írásunkkal a magyar kriminológia kiváló képviselőjére, a szabadságjogok egyik első hivatásos hazai védelmezőjére emlékezünk.

„Nincs kétség benne, hogy fejlődésünk sokkal czélirányosabb, szilárdabb és biztosabb leendett, ha a múltat alaposabban ismerjük minden körülmények közt: előnyeivel úgy, mint hibáival.” (A deákmonostori XIII. századi román basilika: székfoglaló beszédül a Magy. Tudom. Akadémiában előadta márt. 5. 1860, 4. p.) – írta Ipolyi Arnold folklorista és művészettörténész, Nagyvárad püspöke, akinek 200. születési évfordulója alkalmából egy kiállítást tekinthetnek meg a könyvtár eligazítójában.

Háromszáz éve született Pray György történetíró, jezsuita szerzetes, apátkanonok, a 18. századi magyarországi latin nyelvű történetírás egyik meghatározó alakja. Tizenhét évesen lépett be a jezsuita rendbe, kezdetben a rend bécsi kollégiumában képezte magát, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott Nagyszombatban.

125 évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én oltotta ki Erzsébet királyné életét az anarchista mozgalom egyik olasz híve I. Ferenc József feleségének svájci magánlátogatásakor. Magyarország királynéja és Ausztria császárnéja, Lombardia-Velence korábbi királynéja 60 éves volt. Személyét a mai napig érdeklődés és népszerűség övezi Ausztriában, Dél-Németországban, Magyarországon és Észak-Olaszországban.

Szent István-napi egyházi beszédek a könyvtár állományában Ma augusztus 20-ára elsősorban az államalapítás ünnepeként gondolunk, ám hosszú évszázadokon át e jeles nap csupán a katolikus naptárban szerepelt, így mindenekelőtt az egyház, azon belül is a katolikus felekezet liturgikus rendjébe illeszkedett.

A második világháború későbbi győztes hatalmai – különösen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – hamar felismerték, hogy a jövőbeli háborúk elkerüléséhez a pénzügyi rendszerektől a kereskedelemig a gazdasági élet minden területén ki kell építeni azokat az egyeztetési fórumokat, melyek biztosítják, hogy az egyes nemzetállamok békés eszközökkel rendezzék konfliktusaikat.

Angyal Pál a múlt század eleje és a két világháború közötti korszak egyik legnagyobb hatású büntető jogtudósa volt, munkássága átfogta a kriminológia, a büntetőjog és a büntető eljárásjog szinte minden részterületét.

Az utolsó rendi országgyűlésen hozott 1848: IV. törvény Pozsonyból Pestre helyezte át az országgyűlést, s kötelezte a királyt annak évenkénti összehívására. Az első magyar népképviseleti országgyűlést 1848. július 2-ára hívták össze, de az ünnepélyes megnyitást július 5-ikére tűzték ki. József nádor nyitotta meg az országgyűlést a Redoute (Vigadó) épületében, ahol a Képviselőház is ülésezett. Az 1848. július 5. és 1849. augusztus 11. között működő magyar népképviseleti országgyűlés az angol (1695), a francia (1791) és a belga (1831) után a negyedikként jött létre Európában.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT