Több alkalommal is írtunk már jelentős életművet maguk után hagyó brit parlamenti tudósítókról, karikaturistákról, illetve ennek kapcsán egy sajátos műfajról, a parliamentary sketch writing-ról, ám mindeddig nem jártuk körbe a témát annak kronologikus kezdeteitől a 21. századig. A következőekben erre teszünk kísérletet.

​A második világháború után a Népszövetség Állandó Nemzetközi Bírósága utódaként jött létre az ENSZ legfőbb bírói fórumaként működű Nemzetközi Bíróság, amelynek statútuma (alapszabálya) alig tért el elődjének alapító okiratától. Az ENSZ Alapokmányának XIV. fejezete alapján felállított Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) nem csupán, elődjéhez hasonlóan önálló jogalanyként született meg, hanem egyben az ENSZ egyik főszerveként, annak legfőbb bírói intézményeként kezdte meg működését.

A „vörös térképet” elkészítő Teleki Pál mellett Apponyi Albert az a magyar politikus, akinek a nevéhez leginkább kötődik a trianoni döntés megakadályozásáért folytatott küzdelem, a korabeli közvélemény és az utókor szemében egyaránt. Apponyi mögött ugyanakkor egy teljes, a történelmi Magyarországhoz kötődő életút állt, mire 73 évesen a magyar békeküldöttség vezetője lett.

Az Országgyűlési Könyvtár mint parlamenti könyvtár a kezdetektől rendszeresen és szervezetten gyűjti a magyar országgyűlések által kiadott, illetve a magyar parlamentarizmussal, annak történetével foglalkozó dokumentumokat. Ennek intézményesült formája az 1962 óta létező Magyar Parlamenti Gyűjtemény. Olvasóink rendszeresen fordulnak kérdésekkel a Magyar Parlamenti Gyűjtemény szakreferenseihez. A kérdések jellege meglehetősen szerteágazó, amint azt az alábbiakban bemutatott néhány példa is jól illusztrálja.

Az Egyesült Nemzetek elnevezés az Amerikai Egyesült Államok elnökétől, Franklin D. Roosevelttől származik. Először 1942-ben használták, amikor 26 ország képviselői kormányaik nevében kötelezettséget vállaltak, hogy együtt vállalják a harcot a tengelyhatalmak ellen. Az ENSZ Alapokmányát (Charter) az 1945 áprilisa és júniusa között tartott ENSZ Konferencián 50 nemzet képviselője dolgozta ki, és írta alá június 26-án. Lengyelország nem képviseltette magát a konferencián, de később aláírta az Alapokmányt, így 51 alapító tagállamról beszélhetünk.

A tőzsde a modern gazdaság, kereskedelem nélkülözhetetlen intézménye, a „piacok piaca”, a kereslet-kínálat központosítása; létrejöttéhez elengedhetetlen az üzletkötések tömegessé válása, s a helyettesíthetőség mind az áru, mind a fizetőeszköz oldalán. Budapesten, az eredetileg 1864-ben megnyitott egyesített Áru- és Értéktőzsde, több évtizedes szünet után 1990-ben nyitott újra. Az évforduló alkalmából áttekintjük az intézmény több mint 150 éves történetét.

Henry W. Lucy (1843. december 5. – 1924. február 20.) a viktoriánus kor egyik legismertebb újságírója volt, neve az Atlanti-óceán mindkét partján ismerősen csengett. Hírnevét elsősorban politikai témájú írásainak és parlamenti tudósításainak köszönhette – ez utóbbi területen munkásságát úttörőként tartja számon az utókor.

Gróf losonci Bánffy Miklós Pál Domokos író, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színházi rendező, politikus, országgyűlési képviselő, külügyminiszter, Kolozsváron született, és származása révén a régi Magyarország előkelői közé tartozott. Ősei több évszázadra visszamenően az ország vezető tisztségeit töltötték be, apja és nagyapja is országos befolyású emberek voltak.