Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. Az I. világháború után a győztes hatalmak átrajzolták Közép-Európa térképét: döntöttek arról, hogy sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem a történelmi határai közötti Magyarország nem maradhat fenn.

Az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatásai között mindig is kiemelt szerepet kapott a szaktájékoztatási tevékenység. Az OGYK-ban immár 20 éve működik az Európai Unió Letéti Gyűjtemény, a könyvtár munkatársai így már évtizedek óta felkészülten várják az Unió tárgykörében érkező olvasói kérdéseket személyesen, telefonon és e-mailben egyaránt.

Ferenc József osztrák császár és magyar király 135 éve, 1885. május 13-án szentesítette az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjáról szóló 1885. évi XI. törvénycikket, amely ezután május 17-én került kihirdetésre az Országos Törvénytárban. A jogszabály jelentősége abban áll, hogy első ízben rendezi átfogóan, törvényi szinten a magyar állami tisztviselők nyugdíjügyét.

Az Országgyűlési Könyvtár ENSZ letéti gyűjteménye az 1956-os alapítást követően 1960-ban kezdte meg működését. Az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez lazán kötődő, de azzal együttműködő szervezetek száma közel húsz. E körbe tartozik többek között a WHO (az Egészségügyi Világszervezet), az IMF (A Nemzetközi Valutaalap) és a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet). Magyarországon minden szakosított szervezetnek megvan a saját „könyvtára”, amely gyűjti annak dokumentumait és szakirodalmát.

Robert Schuman lényegében létrehozta a nemzetek feletti Európai Közösséget, amikor 1950. május 9-én a Schuman-nyilatkozatként elhíresült dokumentumban meghirdette a nemzetek feletti demokratikus intézmény elveit. Paul Reuter, Bernard Clappier és Jean Monnet segítettek megfogalmazni a nyilatkozatot, melynek segítségével meg kívánták teremteni a tartós béke feltételeit Európában.

Az Országgyűlési Könyvtár mint a törvényhozás könyvtára mindig nagy hangsúlyt helyezett a parlamentarizmussal, parlamentek működésével kapcsolatos dokumentumok és szakirodalom gyarapítására: a Külföldi Parlamenti Gyűjtemény gerincét alkotó anyagokat intézményünk 1878 óta dolgozza fel szisztematikusan. A gyors ütemben zajló digitalizációnak köszönhetően a fent említett témák ma már, ha nem is teljes körűen, de akár otthonról kutathatók, ingyenesen használható adatbázisok segítségével is. A szabadon hozzáférhető források kitűnő példája az Egyesült Királyság parlamentjének honlapja. A honlap főoldalán a legfrissebb hírek mellett számos tematikus aloldalra mutató menüpontot találunk (Quick links). Alábbi írásunkban ezek közül ismerhetnek meg néhányat.

Több mint 140 döntvénytár és döntvényeket is tartalmazó egyéb kiadvány digitalizált gyűjteménye érhető el szabadon az Országgyűlési Könyvtár digitális gyűjteményében és a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

A történeti jogforrásokról két fontos szabadon elérhető adatbázisban tájékozódhatunk. A Wolters Kluwer Kiadó ezer esztendő törvényalkotásának eredményét teszi elérhetővé teljes szöveggel az Ezer év törvényei oldalon. A gyűjteményben Szent István törvényeitől, azaz 1000-től az 1945-ben meghozott törvényekkel bezárólag böngészhetünk teljes körűen. Az adatbázist Szent István Király Dekrétumainak Első Könyve (Intelmek Szent Imre Hercegnek) nyitja, az 1945. év pedig az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945. évi XI. törvénnyel zárul.