Nyitó oldali csempék
Asset Publisher
Könyvtárunk zárvatartása nem akadályozza meg Olvasóinkat abban, hogy továbbra is folytassák kutatómunkájukat. Ebben a tájékoztató segédletben az Európai Unió intézményeinek kiadványai és hivatalos dokumentumai elérésében kívánunk segítséget nyújtani.
Az elfeledettség homályából „köszön” ránk a 75 éve elhunyt kiváló történetfilozófus, Joó Tibor neve. Írásunkban rá emlékezünk.
A 150 éve született Finkey Ferenc jogtudós az anyagi büntetőjog prominens képviselője, a büntetőeljárás liberális irányzatának híve, a büntetéstan alapjainak megteremtője, a következetes és humánus büntetés-végrehajtás szószólója volt. Jelentős szerepe volt a magyar börtönügy tudományos megalapozásában.
Örömmel adunk hírt arról, hogy Angyal Pál jogtudós Országgyűlési Könyvtár állományában szereplő monográfiái az idei évtől digitalizálva szabadon hozzáférhetők a Magyar Jogi portálon.
180 évvel ezelőtt, 1839. október 29-én született Steindl Imre, az Országház tervezője. Az 1885 és 1904 között épült, a magyar törvényhozásnak otthont adó épület az eltelt idő során Magyarország és a magyar államhatalom jelképévé vált itthon és külföldön egyaránt. Azonban tervezése és építése idején sem szükségességét, sem kialakítását tekintve nem volt konszenzus a korabeli magyar közéletben; az Országház évekig viták tárgyát képezte. Az évforduló alkalmából rövid áttekintést nyújtunk ezekről.
A munkaügyi rendelkezéseket megalkotó Nemzetek Szövetsége a társadalmi igazságosságon alapuló egyetemes békét tűzte ki célul. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a Nemzetek Szövetségének önálló szervezeteként jött létre akkor, amikor alkotmányát a versailles-i békeszerződés részeként elfogadták.
A "Könyvtár, ami összeköt" – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíj keretében az Országgyűlési Könyvtár 2019-ben ismét nyolc határon túli és két magyarországi szakembert lát vendégül.
Abraham Ortelius (1527-1598) németalföldi térképész műve az egyik első, modern értelemben vett világatlasz volt. A geográfiai történelmi és kultúrtörténeti ismereteknek olyan gyűjteménye, amely jól tükrözi a földrajzi felfedezések korának tudományos eredményeit. A kartográfia tudományának fejlődésével a 16-17. században megjelenő térképek ékes bizonyítékát szolgáltatták a világ megismerhetőségére tett kísérlet sikerének. Az ismert világ határainak kitágulásával párhuzamosan egyre fontosabbá vált az új ismeretek rendszerezése.