Tavaly június 4-én hosszabban megemlékeztünk honlapunkon a trianoni békeszerződés aláírásának 95. évfordulójáról. Az a tény azonban, hogy az idei nem „kerek” évforduló, semmit sem vesz el az emléknap jelentőségéből, hiszen ez az esemény azóta is történelmi tanulságok kimeríthetetlen tárházát nyújtja számunkra, melyekről sosem beszélhetünk eleget.
A pesti országház felépítésének ötlete először az 1830. évi pozsonyi országgyűlésen merült fel. 1843-ban József nádor felkérte Pollack Mihályt, a kor egyik legkiemelkedőbb magyar építészét az épület megtervezésére, de az 1843-1844. évi pozsonyi országgyűlés túlságosan magasnak ítélte a költségeket, ezért elvetette a tervet. 1845-ben nemzetközi pályázatot hirdettek újabb tervek elkészítésére, ezek elbírálására azonban a forradalmi események miatt nem került sor.
Decsy Sámuel Rimaszombaton (Gömör megyében) született 1742. január 2-án. Pozsonyban és Sárospatakon tanult, majd egyházi ösztöndíjak segítségével német, illetve holland egyetemeket látogatott, ahol bölcseleti és orvosdoktori oklevelet szerzett. Bécsben telepedett le s élt haláláig, 1816. január 25-dikéig.
90 éve, 1925. május 29-én hunyt el Plósz Sándor perjogász, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter, akadémikus, a magyar polgári perjog tudományos művelésének egyik legelső képviselője.
175 éve, 1840. április 1-jén született Nagyváradon Szilágyi Dezső jogász, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter, képviselőházi elnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
70 éve, 1945. március 24-én hunyt el Magyary Zoltán közgazdász, jogász, egyetemi tanár a magyar polgári közigazgatás-tudomány legnagyobb hatású, külföldön is elismert egyénisége.
50 éve, 1965. március 19-én hunyt el Kuncz Ödön jogász, közgazdász, egyetemi tanár, akadémikus. Tudományos munkássága elsősorban a gazdasági, a kereskedelmi és a váltójogra irányult, közreműködött több hitelügyi és váltótörvény kodifikációjában is.
