Kedves Olvasóink! Az Országgyűlési Könyvtár nyitvatartása a karácsonyi ünnepeket megelőző napokban, valamint az ünnepek alatt az alábbiak szerint alakul.

1351. december 11-én hirdette ki Budán I. (Nagy) Lajos magyar király az ősiség törvényét, amellyel a honfoglalás után kialakult nemzetségi birtokok koráig visszanyúló, szokásjogi úton működő intézményt iktatta törvénybe oly módon, hogy az megerősítette II. András Aranybulláját, kivéve annak 4. cikkelyét, amely eredetileg úgy intézkedett, „az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat eladni vagy elidegeniteni.”

Az írásunk címében említett mű szerzője Johan Huizinga (1872. december 7. – 1945. február 1.) a valaha élt talán legismertebb holland történész volt, akit a szakma a modern művelődéstörténet egyik megalapozójaként tart számon.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Az Országgyűlés elnöke az Országgyűlési Könyvtár fennállásának 150. évfordulója alkalmából alapította meg a Nagy Miklós-díjat. Az elismerést minden év novemberében annak a személynek nyújtják át, aki magas színvonalú szakmai munkájával kiemelkedően segíti a könyvtár tevékenységét, gyűjteményének építését vagy szakmai projektjeit.

​Arthur Irwin Dasent író, újságíró, a brit House of Commons köztisztviselője 1859. május 8-án született Westminsterben. Etonban végzett tanulmányait követően köztisztviselői pályára lépett a brit parlament alsóházában, a House of Commonsban, ahol később, egyre feljebb és feljebb jutva a ranglétrán, hosszú éveken át viselt különböző vezető jellegű tisztségeket.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a fő gyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Gratz Gusztáv Adolf német eredetű Pozsony környéki családban született 1875. március 30-án, a szepességi Gölnicbányán. Középiskolai tanulmányait Iglón, Kolozsvárott és Besztercén, egyetemi tanulmányait a jogi fakultáson Kolozsvárott, majd Budapesten folytatta. Egyetemi tanulmányai mellett már 1896-tól a Pester Lloyd időszaki lap kötelékében dolgozott mint parlamenti és politikai tudósító. Ezt követően éveken át a bécsi Zeit napilapnak volt budapesti tudósítója, miután már 1899 óta tudósított Magyarországról a Kölnische Zeitungnak is.