Magyarország 1920 utáni gazdasági nehézségei és társadalmi problémái mindenek előtt a vesztes háborúban, annak eredményeként az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásában és végső soron a trianoni béke hatásaiban, következményeiben keresendők.

Az utóbbi évtizedekben a magyar közvélemény egy részében nem egyszer merült fel a kérdés, hogy ha Magyarország számára már a korszakban jól láthatóan katasztrofális következményekkel járt a világháborúban győztes nagyhatalmak trianoni döntése, hazánk vezetése mi okból adta kézjegyét az új határokat meghúzó békeszerződéshez.

A magyar nyelvű hitvita- és prédikátorirodalom kiemelkedő alakja, az ellenreformáció és a katolikus irodalom legnagyobb formátumú művelője, Pázmány Péter 1570. október 4-én Nagyváradon született.

Németország jelentős meggyengítése, az új háború indítására való képtelenné tétele, gyarmataitól történő megfosztása az első világháború kirobbanásától az antanthatalmak legfőbb stratégiai hadicéljai közé tartozott, az Osztrák-Magyar Monarchia megszüntetésének gondolata azonban csak a későbbiekben fogalmazódott meg a szövetséges vezetők fejében.

Somló Bódog – vagy ahogyan külföldön ismerik: Felix Somló – a hazai jogbölcseleti gondolkodás meghatározó jelentőségű alakja, emellett munkáinak nagy jelentősége volt a magyar szociológia megszületésében is. Tanítványa volt többek között Moór Gyula és Lukács György. Munkássága révén a magyar jogfilozófiát az ország határain túl is ismertté tette. Életműve Európa-szerte közismertté vált, elméletével a külföldi szakirodalom kiemelten foglalkozott.

Urmánczy Nándor politikus és újságíró 1902-től 16 éven át volt képviselő az Országgyűlésben. Ő alapította és építtette Maroshévízen az első állami iskolát, továbbá az első maroshévízi újságot, az ő kezdeményezésére készültek el a mára megsemmisült budapesti Szabadság téren az Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrok, nevéhez fűződik Védők Ligája Szövetség alapítása, mindemellett a Nemzeti Hiszekegy is az ő indítványozására született, valamint az Ereklyés Országzászló, a Honvédelmi Párt alapítása és még sok minden más is a nevéhez köthető.

​Idén szeptember 19-20-án kerül sor a Kulturális Örökség Napjaira, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet épített környezetünk értékeire. Az Országház és benne az Országgyűlési Könyvtár is minden évben részt vesz az eseménysorozatban. Idén is magyar és angol nyelvű vezetéssel várjuk az érdeklődőket a KÖN mindkét napján.

1820. szeptember 12-én Széchenyben született Szontágh Pál képviselőházi alelnök, főrendiházi tag és belső titkos tanácsos, akit kortársai közül sokan csak az "utolsó tekintetes úrként" emlegettek. Írásunkban a politikus születésének 200. évfordulója alkalmából idézzük fel életét és pályáját.