Több mint 140 döntvénytár és döntvényeket is tartalmazó egyéb kiadvány digitalizált gyűjteménye érhető el szabadon az Országgyűlési Könyvtár digitális gyűjteményében és a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) a bírósági határozatok nyilvánosságának biztosítása érdekében rendelkezik a Bírósági Határozatok Gyűjteményéről (BHGY).

A történeti jogforrásokról két fontos szabadon elérhető adatbázisban tájékozódhatunk. A Wolters Kluwer Kiadó ezer esztendő törvényalkotásának eredményét teszi elérhetővé teljes szöveggel az Ezer év törvényei oldalon. A gyűjteményben Szent István törvényeitől, azaz 1000-től az 1945-ben meghozott törvényekkel bezárólag böngészhetünk teljes körűen. Az adatbázist Szent István Király Dekrétumainak Első Könyve (Intelmek Szent Imre Hercegnek) nyitja, az 1945. év pedig az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1945. évi XI. törvénnyel zárul.

Harry Furniss (1854. március 26. – 1925. január 14.) a viktoriánus kor egyik elismert és közkedvelt politikai újságírója, karikaturistája és illusztrátora volt. Kezdetben az Illustrated London News nevű lapnak dolgozott, de jelentek meg munkái más lapokban is, például a The Pall Mall Gazette-ben, a The Sketch-ben, a The Graphic-ben, illetve a The Windsor Magazine-ben.

Az Országgyűlési Könyvtár 1956 óta az ENSZ letéti gyűjteménye, ami azt jelenti, hogy a szervezet által angol és francia nyelven hazánkba megküldött dokumentumokat gyűjti és szolgáltatja olvasói számára. Az utóbbi két évtizedben azonban a dokumentumszolgáltatás helyett fokozatosan hangsúlyosabbá vált az online tájékoztatás.

A népi mozgalom meghatározó alakja, Veres Péter író és politikus 1897. január 6-án született a Hajdú-Bihar megyei járási székhelyen, Balmazújvárosban. Édesanyja, Veres Julianna cselédlány, édesapja Posta Péter gazdag paraszti család sarja volt. Szerelemgyerekként édesanyja családnevét viselte.

Már a kiegyezés után, 1868-ban elindultak az urbanizációs folyamatok a Duna két partján. Andrássy Gyula miniszterelnök, Buda-Óbuda és Pest egyesítésére és fejlesztésére létrehozott egy „szépítőbizottságot”. Ez az ideiglenes bizottság kezdte el a város övezetekre bontását, ezen belül pedig az ipari övezetek kialakítását.

Serédi Jusztinián György, a Pozsony megyei Deáki községben 1884. április 24-én látta meg a napvilágot a Szapucsek család tizedik gyermekeként. 1901-ben öltötte magára a szerzetesi ruhát és kapott új nevet a rendben: elődje, Hollósy Jusztinián csillagász, akadémikus, celldömölki apát után a Jusztinián nevet választották számára. Érettségi után Rómában folytathatta tanulmányait, itt került egyre közelebb az egyházjoghoz, mely meghatározta munkásságát és formálta szemléletét.