A 2018. évben megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában a jogtudomány már a kezdetektől prioritást élvezett. A művelődésügyi miniszter 1958-ban 164/1958. MM. sz. utasításában az Országgyűlési Könyvtárt országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette és kijelölte a ma is ismert hármas fő-gyűjtőkört: modernkori egyetemes történelem, jogtudomány és politikatudomány. 1974-ben a Minisztertanács Tudománypolitikai bizottságának határozata értelmében az Országgyűlési Könyvtár országos politikai és jogi információs szakközponti szerepkört kapott. Az ezt követő években elkezdődött mind a magyar, mind a külföldi jogi szakirodalom dokumentálása és információs szolgáltatása, majd később a feldolgozott szakirodalom adatbázisba szervezése.

Az Országgyűlési Könyvtár több mint 700 ezer kötetes állományának jelentős része zárt könyvraktárakban helyezkedik el, ahonnan a felhasználók a könyvtári katalóguson keresztül elektronikusan tudják igényelni a dokumentumokat. A raktári elhelyezés mellett azonban mindig is törekedtünk arra, hogy a lehetőségekhez mérten minél nagyobb számú és minél szélesebb tematikát, minél több tudományterületet lefedő szakirodalom álljon szabadpolcon az olvasók rendelkezésére. Jelenleg a Nagy olvasóteremben a könyvtár által kialakított egyedi tematikus csoportosításban közel 40 ezer kötetes kézikönyvtári állományt érnek el az érdeklődő felhasználók, melyet igénylés nélkül, közvetlenül, a polcok előtt állva szabadon böngészhetnek.

​Az Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában a jogtudomány már az alapítást követően prioritást élvezett. Ez tükröződött az 1894-ben megfogalmazott gyűjtési elvekben, majd további megerősítést nyert a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányainak beszolgáltatásáról szóló 1897. évi XLI. tc. kiegészítéséről szóló 1922. évi XX. törvényben és a művelődésügyi miniszter 164/1958. MM. sz. utasításában, amely az Országgyűlési Könyvtárat országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette, és kijelölte a ma is ismert hármas főgyűjtőkört: modern kori egyetemes történelem, jogtudomány és politikatudomány.

Az 1920-as években Magyarország politikai és kulturális életét teljességgel átható revíziós hangulat a törvényhozás könyvtárát is elérte. Az intézménynek saját eszközeivel kellett támogatnia a revíziós politikai célokat és az ezzel kapcsolatos propagandatevékenységet.

Ne feledjék, hogy az Országgyűlési Könyvtár jövő hétfőtől (július 30.) egészen szeptember 2-ig zárva tart.

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatnunk be néhányat.

A Magyar Parlamenti Gyűjtemény, az Országgyűlési Könyvtár 1962-ben létrehozott különgyűjteménye, melynek dokumentumait a képviselőház már 1894-től tervszerűen gyűjtötte.

Magyarországot 1955. december 14-én, az ENSZ Közgyűlés 10. ülésszakán vették fel a világszervezet tagállamai közé. Jó fél évvel később, 1956. júliusában, miután az ENSZ illetékes szerveinek felkérésére a Külügyminisztérium, a nyilvános tudományos szakkönyvtárként működő parlamenti könyvtárat javasolta az ENSZ hazai letéti könyvtárának, az Országgyűlési Könyvtár elnyerte a letéti könyvtári (depository library) státuszt.