125 évvel ezelőtt, 1895. november 18-án kelt Ferenc József azon „legfelsőbb elhatározása”, amelyben a kultuszminiszter előterjesztése nyomán az uralkodó engedélyt adott arra, hogy a nők előtt is megnyíljanak bizonyos hazai egyetemek kapui. Wlassics Gyula ugyanazon év december 19-én bocsátotta ki a budapesti és kolozsvári egyetem tanácsához intézett 65.719. számú rendeletét, a nőknek a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi pályára léphetése tárgyában.

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án fogadták el negyvennégy állam jelenlétében. A szervezet alkotmánya 1946. november 4-én lépett hatályba, miután húsz állam ratifikálta.

75 éve, 1945. november 4-én tartották meg Magyarország második világháború utáni első – és lényegében 45 éven át utolsó – valóban demokratikus választását, amely a legszabadabb körülmények között zajló voksolás volt hazánk addigi történetében.

Németország jelentős meggyengítése, az új háború indítására való képtelenné tétele, gyarmataitól történő megfosztása az első világháború kirobbanásától az antanthatalmak legfőbb stratégiai hadicéljai közé tartozott, az Osztrák-Magyar Monarchia megszüntetésének gondolata azonban csak a későbbiekben fogalmazódott meg a szövetséges vezetők fejében.

Urmánczy Nándor politikus és újságíró 1902-től 16 éven át volt képviselő az Országgyűlésben. Ő alapította és építtette Maroshévízen az első állami iskolát, továbbá az első maroshévízi újságot, az ő kezdeményezésére készültek el a mára megsemmisült budapesti Szabadság téren az Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrok, nevéhez fűződik Védők Ligája Szövetség alapítása, mindemellett a Nemzeti Hiszekegy is az ő indítványozására született, valamint az Ereklyés Országzászló, a Honvédelmi Párt alapítása és még sok minden más is a nevéhez köthető.

1820. szeptember 12-én Széchenyben született Szontágh Pál képviselőházi alelnök, főrendiházi tag és belső titkos tanácsos, akit kortársai közül sokan csak az "utolsó tekintetes úrként" emlegettek. Írásunkban a politikus születésének 200. évfordulója alkalmából idézzük fel életét és pályáját.

A trianoni békeszerződés következményeként beállt területi és gazdasági veszteségek jelentős hatást gyakoroltak a kiegyezés után létrehozott modern magyar bírósági szervezetre is, amely többek között a bíróságok számának csökkenésében, az illetékességi területük megváltozásában mutatkozott meg. Az ország területének összezsugorodásával hasonló méretű veszteséget szenvedett el a bírósági szervezet is, amelyet a kiegyezés után egy közel 300 ezer km2 alapterületű országra méreteztek.