Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Content with Blog Évfordulók .

Háromnegyed évszázaddal ezelőtt hunyt el Bánffy Miklós gróf (1853-1950), hazánk egyik legrövidebb ideig hivatalban lévő, egyben egyik legjelentősebb külügyminisztere. A késő dualizmus színházi életét színesebbé tevő, jelentős humán műveltséggel és művészeti érzékkel rendelkező erdélyi politikus kivette a részét a századforduló legnagyobb horderejű politikai vitáiban, kulcsszerepe volt az utolsó magyar királyi koronázás megszervezésében, a régi rend bukását követően pedig egészen a Rákosi-korszak derekáig élt – igaz, már a román határokon belülre került Erdélyben.

„Kereskedésünk, mely csodaszerű térfoglalásai folytán, a világforgalom jelentékeny tényezőjévé emelkedett, oly intézményeket és formákat létesitett, melyek szabályozására létező törvényeinkben hiába keresnénk útmutatást.” (Apáthy István: A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete. Budapest: Franklin, 1873. p. 1.)

1875. május 18-án hirdették ki a Képviselőházban az 1875. évi XXXVII. törvényt, amely a polgári korszak kereskedelmi jogának átfogó szabályozását tartalmazta, és amelynek legfőbb küldetése az volt, hogy betöltse a fennálló vonatkozó törvények hézagosságát, elavultságát és ezáltal megfeleljen a Magyarországon is kialakult „modern-irányú nemzetgazdászati” körülményeknek, az újabb kor forgalmi viszonyai által támasztott követelményeknek. 1945-ig a kereskedelmi törvényt száznál is több törvénnyel egészítették ki, egyes rendelkezései azonban, így például a közraktárakról szóló paragrafusok, több mint 100 évig hatályos törvények maradtak. A kereskedelmi törvény még hatályos rendelkezéseit a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény helyezte hatályon kívül, azonban a kereskedelmi ügyletek általános szabályait rögzítő paragrafusok közül néhány a mai napig hatályos jogszabályként jelenik meg.

Frank Ignácz, a 19. század első jelentős magánjogásza, a történeti jogi iskola első hazai követője, tragikus körülmények között hunyt el Bécsben 1850. március 4-én. Jog- és államtudományi tanulmányait a Pesti Királyi Tudományegyetemen folytatta, ahol 1815-ben avatták jogi doktorrá.

Jókai Mór (1825. február 18. – 1904. május 5.) neve egyet jelent a romantikus-realista magyar prózával. Már életében legendává vált, Erzsébet királyné is rajongott a képzőművésznek és kertésznek sem utolsó Jókai regényeiért, melyek nemzeti dísz-összkiadása 100 kötetben először 1898-ban, azaz még a szerző életében megjelent.

A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896. évi XXXIII. törvénycikk, mely a hazai perjog történetében mérföldkőnek számít, 1900. január 1-jén lépett hatályba. A törvény jogtörténeti jelentősége abból fakad, hogy azt megelőzően a hazai bűnvádi perjog évszázadokon át kodifikálatlan maradt, a számos jogforrásból táplálkozó perjogi joganyag területileg és személyileg is megosztott, partikuláris volt. A maga korában európai színvonalú kódex a törvényszékek, az esküdtbíróságok és a járásbíróságok előtti eljárást szabályozta és – módosításokkal ugyan, de – egészen 1952-ig, a büntető perrendtartásról szóló 1951. évi III. törvény hatálybalépéséig érvényben maradt.

Ifjabb Ábrányi Kornél 1849. december 31-én született Pesten, idősebb Ábrányi Kornél zeneszerző, zenei író (1822–1903) és Medve Jozefa legidősebb fiaként. Testvére Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró.

Bethlen István 1874. október 8-án született főnemesi, grófi családban az erdélyi Gernyeszegen. Tanulmányait a bécsi Theresianum nemesifjak számára fenntartott nevelőintézetben kezdte, majd a Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. Ezután a magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiát látogatta, ahonnan mezőgazdasági oklevelet kapott.

Szabad György Aradon született 1924. augusztus 4-én. Amint ő maga fogalmazott: magyarnak született a trianoni döntés nyomán Romániába frissen bekebelezett földön, évszázados hazai gyökerekkel bíró zsidó vallású család tagjának született az antiszemitizmus felívelése idején, és polgárnak e létforma fenyegetetté válása küszöbén. Családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át, itt érettségizett 1942-ben. Származása miatt nem vették fel az egyetemre, 1944-ben behívták munkaszolgálatra, ám megszökött, és a nyilasuralom idején bujkálni kényszerült. A front átvonulásakor orosz katonák „munkára” vitték, de onnan is sikerült megszöknie.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

virtual library visit