Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922. július 26-án terjesztette a Nemzetgyűlés elé „A nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről” szóló törvényjavaslatot.
Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrehozásáról néven 1922. évi XIX. törvénycikként hatályba lépő jogszabály jelentőségét az adja, hogy az addig különféle minisztériumok különböző osztályai által igazgatott közgyűjteményeket közös szervezetbe vonta össze. A Gyűjteményegyetem részét képezte: az Országos Levéltár, a Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtára.
A Gyűjteményegyetemet a kultuszminiszter fennhatósága alá tartozó tanács igazgatta, mely az intézmények képviselőiből és a kultuszminiszter által kinevezett megbízottakból állt.
A miniszterek az első ülésen. Balról jobbra: Wekerle Sándor pénzügyminiszter, gróf Klebelsberg
Kunó kultuszminiszter, Zsitvay Tibor igazságügy-miniszter, gróf Bethlen István miniszterelnök,
Scitovszky Béla belügyminiszter, Mayer János földművelésügyi miniszter, Zsitvay és Bethlen között
Ángyán Béla államtitkár, 1929
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
Közzétéve: 2022-07-26 09:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
