130 éve hirdették meg a pályázatot Ferenc József és Erzsébet királyné Országházba tervezett szoborcsoportjának elkészítésére
1893. augusztus 3-án pályázatot írtak ki Ferenc József és Erzsébet királyné szoborcsoportjának elkészítésére. Az alkotást az Országház egyik előkelő helyén szándékozták felállítani.
A pályázatban három, 6000-6000 koronás díjat tűztek ki, s a koronázási díszt viselő Ferenc József és Erzsébet királyné egyenrangú ábrázolását és az osztrák–magyar kiegyezést allegorizáló domborműveket írtak elő. A Végrehajtó Bizottság Szecsi Antal munkáját értékelte a legjobbnak.
Szécsi azonban, mielőtt a márványba faragtatást megkezdhette volna, váratlanul meghalt; a munkát Mayer Ede vette át. Az elkészült szoborművet viszont a Képzőművészeti Tanács küldöttei silány művészi színvonalúnak találták, és nem javasolták az Országházban felállítani.
A szoborcsoport nemsokára mégis közintézménybe, a Műegyetem 1909-ben befejezett könyvtárának aulájába került, ahonnan a második világháború után, 1949-ben eltávolították. Ferenc József országalmát tartó keze és Erzsébet királyné alakja maradt csak fenn belőle, előbbi magántulajdonban, utóbbi a Képzőművészeti Egyetem birtokában van.
Szécsi Antal: A királyi pár. Gipszminta a kupolacsarnokban (montázs), Divald Károly felvétele, 1906
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
A témát részletesebben Az Országház szobrai című kötet mutatja be.
Közzétéve: 2023-08-03 09:00
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
