1922 május végén és júniusban országgyűlési választásokat tartottak. Ezt megelőzte egyrészt az új kormánypárt, az Egységes Párt létrehozása, másrészt a választójogot módosító miniszterelnöki rendelet elfogadása, melynek értelmében a 24 éven felüli, négy elemi osztályt végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, hat elemit végzett nők szavazhattak.
A titkos szavazás csak Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban maradt meg, egyéb helyeken – ahol a mandátumok 80%-ának sorsa dőlt el – nyíltan lehetett szavazni az egyéni indulókra. Az Egységes Párt a parlamenti helyek 58 százalékát szerezte meg, 133 mandátumot a nyílt választókerületekben, míg hetet a titkosan szavazó kerületekben. Ez a kormánypárt számára abszolút többséget jelentett. A második helyen végzett Magyarországi Szociáldemokrata Párt 25 mandátumhoz jutott: ekkor jutott először mandátumhoz Kéthly Anna, aki a második női képviselő volt az országgyűlés történetében. A liberális pártok 16 mandátumot szereztek. A Bethlen-kormány jobboldali ellenzéke a következő eredményeket érte el: a legitimista Andrássy–Friedrich-párt 11, a Keresztényszocialista párt pedig 6 mandátumhoz jutott. A pártonkívüliek aránya 10% volt.
A budapesti plakátharc
Forrás: reprodukció
Közzétéve: 2022-06-14 09:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.