1892. július 18-án nemzetközi pályázatot írtak ki gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök, az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere szobrának elkészítésére, melyet az Andrássy út végén, a városligeti torkolatnál kívántak elhelyezni. Az első díjat Zala György szobrászművész érdemelte ki. 1895. május 7-én döntöttek arról, hogy a szobrot az Országház déli homlokzata előtt fogják felállítani. Az emlékművet 1906. december 2-án avatták fel.
Zala György alkotása a Kossuth tér első köztéri szobra volt. A talapzat két oldalán egy-egy életnagyságú alakokat ábrázoló jelenet kapott helyet. A márványból készült talapzatot Foerk Ernő, az Országház építési irodáján is dolgozó mérnök tervezte.
Az első világháborút követően, a Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája alatt egy faépületet ácsoltak köré, és két szobrot helyeztek rá. A munka templomaként is emlegetett ráépítést a diktatúra bukását követően eltávolították. A második világháború után a háborús károkat szenvedett alkotást – a Kossuth híd építésére hivatkozva – 1945-ben eltávolították és beolvasztották.
A teljesen megsemmisült emlékművet a Steindl Imre Program keretében korabeli fotók és dokumentumok alapján alkotta újra Engler András, Polgár Botond és Meszlényi János. Az újjászületett szobrot 2016. szeptember 16-án avatták fel.
Az Országház tér az újonnan felállított emlékművel 1907-ben
Forrás: Fortepan/Schoch Frigyes
Andrássy Gyula újraalkotott lovas szobra
Forrás: Országgyűlési Múzeum
Mikszáth Kálmán gondolatai az Andrássy-szoborról itt olvashatók.
A témát bővebben A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című kötet ismerteti.
Közzétéve: 2022-07-18 11:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
