Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

175 éves az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat

175 éves az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat

Az első népképviseleti országgyűlés a debreceni református Nagytemplomban 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását. 1849. január elejétől május 31-ig Debrecenben ülésezett a magyar Országgyűlés. Az I. Ferenc József császár által 1849. március 4-én magyarokra erőszakolt (oktrojált) olmützi alkotmányra reagálva, valamint a tavaszi hadjárat sikerein felbuzdulva Kossuth előbb az Országos Honvédelmi Bizottmány előtt ismertette elképzeléseit április 12-én, majd másnap az Országgyűlés zárt ülésén is előadta terveit. Egy nappal később, április 14-én a képviselők közfelkiáltással elfogadták Kossuth javaslatát a függetlenség kimondásáról és az uralkodóház detronizálásáról. Az Országgyűlés döntése alapján Kossuth kormányzóelnök lett. A nyilatkozat a történelmi események láncolatában nem érhette el igazi célját: Magyarország diplomáciai elismerése és szuverenitásának elfogadása nem történt meg.

Az eredeti kiadvány az Országgyűlési Könyvtár Manifesztumgyűjteményéből
Forrás: Országgyűlési Könyvtár


 

Közzétéve: 2024-05-02 10:41

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.