Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Back Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – mellékgyűjtőkörök

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2022-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal könyvtárunk mellékgyűjtőköri tematikáival foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg

How the West Was Lost

Dambisa Moyo: How the West Was Lost: Fifty Years of Economic Folly – And the Stark Choices Ahead. New York: Farrar, Straus and Giroux, 2012. XIII, 347 p.
OGYK jelzet: KK VI/719

Dambisa Moyo zambiai születésű, az Egyesült Államokban dolgozó közgazdász napjaink egyre intenzívebb Kína-Nyugat versengése idején újból aktuálissá váló könyvében számba veszi azokat a gazdaságpolitikai hibákat, amelyek az elmúlt fél évszázadban hozzájárultak a Nyugat globális gazdasági súlyának és befolyásának csökkenéséhez.

Moyo szerint a Nyugat számára hosszú távon tévútnak bizonyult, hogy kormányai a 20. század második felében szinte kizárólagos, minden mást megelőző céljukká tették országaik akkori lakossága anyagi jólétének állami eszközökkel elérendő vagy azokkal ösztönzött, folyamatos emelését. A megtakarítás szempontja, ami a jövő befektetése és a fejlődés alapja, eközben hátrébb sorolódott, aminek az árát a ma élő generációk fizetik meg: a komparatív előnyeiket korábban adottnak tekintő nyugati országok a globális gazdaságban egyre versenyképtelenebbek Kínával és a többi, az utóbbi évtizedekben gyors fejlődést elérő feltörekvő országgal szemben. (A 2000-es években, az elmúlt évtized válságai előtt például a kínai gazdasági kibocsátás értékének fele nem állt a lakossági fogyasztás szolgálatába.)
Szintén komoly hibaként ír arról, hogy hosszú távon fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek kerültek kialakításra, amelyekhez a társadalmi felháborodástól tartva még annak ellenére sem szívesen nyúlnak hozzá a kormányok, hogy immár világos, belátható időn belül finanszírozhatatlanok lesznek.
A közgazdász az összességében hibás döntések közé sorolja a lakástulajdonos réteg gyors szélesítését (ami egyébként a tulajdonosi demokrácia koncepciója szerint a politikai rendszer stabilitásához járul hozzá), mivel ez hosszú időre elvonta az építőipari kapacitásokat a produktív beruházásoktól, illetve az ingatlanhitelek feltételeinek szabályozói fellazítása nagymértékben hozzájárult a 2008-as pénzügyi válsághoz.
Összefoglalva: a nyugati országok olyan hibás szemléletbe helyezkedtek, amely nem fordított kellő figyelmet gazdaságaik dinamizmusának és versenyképességének fenntartására, miközben versenytársaik lemásolták technológiáikat és gyártási eljárásaikat, olyan munkaerőre építve, amely lényegesen alacsonyabb életszínvonalat vár el a munkájáért, ezzel lehetővé téve a megtermelt gazdasági érték folyamatos újrabefektetését, az állandó növekedést.

 

Social Policy in Changing European Societies

Kenneth Nelson – Rense Nieuwenhuis – Mara A. Yerkes (ed.): Social Policy in Changing European Societies: Research Agendas for the 21st Century. Cheltenham: Edward Elgar, 2022. 310 p.
OKGY jelzet: KK VII/1347

2002-ben megalakult Hollandiában a The European Network for Social Policy Analysis, azaz az Európai Szociálpolitikai Hálózat (ESPAnet) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kapcsolatot a társadalomtudomány különböző területein munkálkodó európai kutatók között. A szervezet húsz évvel ezelőtti megalapításának évfordulójára a hálózat igazgatótanácsának tagjai, akik a kötet szerkesztői egyben, tanulmánykötettel jelentkezetek mindazok örömére, akiket tájékozódni szeretnének az e területen dolgozók tudományos tevékenységéről. A tanulmányok szerzői Európa különböző országaiból küldték el írásaikat a kötethez, ekként képviselve a maguk kutatási területét, és ismertetve annak legfrissebb eredményeit.

A szerzők rövid szakmai bevezetőjét követően a tanulmánykötet három nagyobb fejezetre tagolódik. Az első a szociálpolitika jelentősebb területeinek kutatásaival foglalkozik, a másodikban az e kutatásokban rejlő lehetőségekről tájékozódhatunk, míg a harmadik nagyobb egységben a szociálpolitikai kutatások jövőjét fejtegetik a szakemberek. A könyv tanulmányozása közben, megismerkedhetünk többek között Európa különböző országainak családpolitikájával, a jóléti állam működéséhez kapcsolódó felmérésekkel, valamint a lakáspolitikát, az egészségügyet, a munkaerő-piacot, a klímaváltozást, az egyes generációs kérdéseket és a bevándorlást érintő vizsgálatokkal, emellett képet kaphatunk Közép- és Kelet Európa szociálpolitikájának fejlődéséről.

Ez a jubileumi kötet rávilágít arra, hogy a határokon átívelő együttműködés és a kutatási eredmények közzététele nagymértékben segíti azok munkáját, akik hasonló felmérésekben, vizsgálatokban vesznek részt. Ennek segítségével társadalomtudomány elemzői átláthatóbb, pontosabb képet alkothatnak a tudományterület jelenlegi helyzetéről és a jövő kihívásairól, reményt adva arra is, hogy a kutatások eredményein azok is elgondolkodnak, akik döntéshozó helyzetben vannak Európa különböző országaiban.

A mű teljes szöveggel elérhető az Országgyűlési Könyvtár katalógusán keresztül.

 

Edge of Chaos

Dambisa Moyo: Edge of Chaos: Why Democracy Is Failing to Deliver – and How to Fix It. London: Abacus, 2019. XIII, 226 p.
OGYK jelzet: KK VI/718

Dambisa Moyo, a TIME magazin által a világ 100 legbefolyásosabb gondolkodója közé sorolt, nemzetközi gazdasággal foglalkozó közgazdász egyik legújabb könyvében szintén a nyugati társadalmak egyik közös aktuális kihívását, a demokratikus intézményrendszer iránti bizalom korábban nem tapasztalt mértékű, tartósnak bizonyuló csökkenését vizsgálja, azonosítva azokat a gazdasági és politikai okokat, amelyek ide elvezettek.

Moyo szerint a fejlett országokban tapasztalható kiábrándultság elsődleges kiváltó oka az, hogy a már régóta lassuló gazdasági növekedéshez az elmúlt másfél évtizedben növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek társultak: állampolgárok tömegei elégedetlenek relatív anyagi státuszukkal, miközben a fejlődésben megrekedt gazdaságok nem adnak reményt számukra, hogy legalább saját helyzetükön lassan javítsanak, még ha lemaradásuk állandó is marad a magasabb társadalmi rétegekbe tartozókhoz képest.

A közgazdász úgy látja, hogy az egyenlőtlenségek csökkentésének leghatékonyabb módja a gazdasági termelékenység növelése, az ezt szolgáló befektetések és fejlesztések végrehajtása lenne, ami viszont napjaink politikájának működési logikája miatt nehézségekbe ütközik. A kormányok mindig is hajlamosak voltak rövid távú, elsősorban a néhány éven belül esedékes újraválasztásuk célját, pillanatnyi népszerűségüket szem előtt tartó döntéseket hozni, azonban az utóbbi évtizedekben végbement technológiai és társadalmi változások még inkább erre a hozzáállásra ösztönzik őket. Az egymással versengő internetes hírportálok folyamatos hírszolgáltatásra, hírtermelésre törekszenek, ami azzal jár, hogy a politikusok felé sokkal több figyelem fordul a mindennapokban, akik így arra kényszerülnek, hogy egy pillanatra se engedjék megkopni imázsukat és elfogadottságukat. A közösségi médiában az állampolgárok minden pillanatban hangot adhatnak a politikával szembeni elégedetlenségüknek, sőt, egymásra találva még erősítik is a másikban az ilyen érzéseket – ez is fokozza a nyomást a politikusokon. A kormányoknak tehát egyre kisebb a mozgástere a hosszú kifutású és megtérülésű döntések meghozatalára.

Moyo megoldási javaslatai között szerepel, hogy hosszabbítsák meg a választott vezetők mandátumát, akiknek így csak később kellene a következő voksolásra gondolniuk. Emellett szerinte szükséges lenne kikötni, hogy egy adott tisztség csak korlátozott számú cikluson át tölthető be, amivel megszűnne a folyamatos pozícióban maradás kényszerének érzete.

 

Human Flourishing

Andrew Briggs – Michael J. Reiss: Human Flourishing: Scietific Insight and Spiritual Wisdom in Uncertain Times. Oxford: Oxford University Press, 2021. 352 p.
OGYK Jelzet: KK VIII/201

Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés övezi azokat a kutatásokat, amelyek a fejlődésben rejlő lehetőségek pozitív hatására hívják fel a társadalom figyelmét. A saját szakterületük mellett elmélyült teológiai ismeretekkel is rendelkező Andrew Briggs, az Oxfordi Egyetem nanofizika professzora és Michael J. Reiss bioetikus arra vállalkoztak e kötetben, hogy tudományos eredményeket spirituális bölcsességgel ötvözve olyan nézőpontokat villantsanak fel, amelyek segítenek megérteni az élet misztériumát, ezáltal a mindennapok történéseit. Talán sosem volt nagyobb szükség az emberi létezés ebből az irányból való vizsgálatához, mint most, amikor egyre kevesebb a kapaszkodó, a biztos pont az életünkben.

A könyv azok számára készült, akik nem zárkóznak el attól, hogy a világ összefüggéseit másként szemléljék. A szerzők szerint az emberiség élet értelmére vonatkozó nagy kérdéseinek megválaszolásakor fontos, hogy miként tekintünk a rendelkezésére álló időre. Nem mindegy, hogy a lehetőségek tárházaként, vagy a társadalomban betöltött szerepünkből fakadó korlátokkal teli szürke hétköznapok egymásutániságaként, esetleg véletlenek kiszámíthatatlan sorozataként tekintünk-e az életünkre. Érdekes, hogy a 2. világháborút követő időszakban született nemzedékek úgy gondoltak az előttük álló évtizedekre, mint az élet beteljesedéshez vezető útra. Az anyagi jólét egyenlőtlenségeket szült, a túlfogyasztás a föld tartalékainak felemésztését, az éghajlatváltozás pedig természeti katasztrófákat eredményezett. A közösségi média társadalmi elidegenedést hozott, és eltávolított bennünket közös értékeinktől. A 21. század elejére már csak keveseknek adatik meg, hogy továbbra is bizakodjanak a fejlődésben, a jövőben. A tudomány nagy léptekkel való előrehaladása maga mögött hagyta az emberi lelket és szellemet. Ennek is köszönhető, hogy a fejlődésben való hit kifulladóban van, olyannyira, hogy sokak számára úgy tűnhet, hogy nyílegyenesen száguldunk a pusztulás felé.

A két szerző világos és átfogó képet vázol fel a jelen helyzetről és arról, hogy hogyan lehetséges a kereső ember számára fényt találni az egyre sötétedő égbolton. Sokan azt gondolták, hogy a spirituális hozzáállás, érzékenység megtartása a világ dolgainak megértésében egy letűnt korszak megküzdési stratégiája volt csupán. A kifogyhatatlan tudományos ismeretek elegendő magyarázatot adtak-adnak minden lehetséges kérdésünkre, de az emberiség általános pszichés állapota mégsem javul. A könyv sorait olvasva felismerhetjük, hogy a spiritualitás nem akadályozza és korlátozza az életet, hanem kiegészíti, és olyan szemszögből világítja meg, amely nélkül az ember nem lenne más, mint egy a Föld sok-sok élőlénye közül. Ezt a spirituális képességét használnunk kell ahhoz, hogy egy boldogabb életet élhessünk, melynek tapasztalatait érdemes átadnunk az utókor számára. Az emberiség legnagyobb kihívásainak leküzdéséhez tudatosítanunk kell magunkban hogy az ember nem csak test, hanem a lélek és a szellem ötvözete is, ily módon a tudományos eredmények feladása nélkül megőrizhetjük egy jobb élet reményét.

 

More from Less

Andrew McAfee: More from Less: The Surprising Story of How We Learned to Prosper Using Fewer Resources – and What Happens Next. New York: Scribner, 2019. XII, 337 p.
OGYK: KK VI/1038

Andrew McAfee amerikai kutatómérnök, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) Digitális Gazdaság Kezdeményezésének társigazgatója az Erik Brynjolfssonnal közösen írt, nagyhatású A második gépkor (The Second Machine Age) című 2016-os kötete után önálló művel jelentkezett, amelyben a fejlett gazdaságok csökkenő erőforrásigényének tézisét állítja fel.

McAfee állítása az, hogy míg az ipari forradalom beköszöntét követően a fejlődés együtt járt a Föld véges erőforrásainak folyamatos apasztásával, korunk legfejlettebb gazdaságai már úgy képesek növekedni, hogy nem több, hanem kevesebb természeti erőforrást és termőföldet vesznek ehhez igénybe, miközben a környezetet is kevésbé terhelik. Az Egyesült Államok példáját felhozva a szerző rámutat, hogy a bolygó legnagyobb gazdasága ma kevesebb fémet, műtrágyát, vizet, fát és papírt használ fel, mint évtizedekkel ezelőtt – miközben népessége folyamatosan emelkedett. Mindezzel együtt járt, hogy folyamatos csökkenést mutatott az amerikai lég- és vízszennyezettség szintje, mi több, még egyes veszélyeztetett állatfajok állománya is növekedésnek indult.
A jelenséget McAfee a gazdaság dematerializációjának nevezi. Ez az emberiséget a fenntartható létezéshez és növekedéshez közelebb hozó fordulat szerinte mindenekelőtt a relatív közelmúlt technológiai változásainak köszönhető: a komputerizációnak, az internetnek és a digitalizációnak. További fontos tényező, hogy egyre nagyobb mértékben támaszkodunk megújuló energiaforrásokra, és nem szabad megfeledkezni az 1980-as évek végére a világ nagy részén végigsöprő „zöld forradalomról” sem, amely a gazdálkodás szolgálatába állított technológia ugrásszerű fejlődésének köszönhetően oda vezetett, hogy egy egységnyi termőföldön ma a korábbi termés sokszorosát lehetséges megtermelni. Manapság egyre több tevékenységet tudunk elvégezni ugyanazon az – egyre kisebb – számítógépes eszközön. Bizonyos feladatok ellátására vagy élmények megszerzésére már anélkül is képesek vagyunk, hogy helyváltoztatásra kényszerülnénk, ritkábban igénybe véve közlekedési eszközöket, útvonalakat és üzemanyagot.

McAfee szerint ahhoz, hogy a javuló tendenciák folytatódhassanak, a technológiai fejlődés ütemének fenntartására van szükség, amihez elengedhetetlen, hogy a kutatásra és fejlesztésre költő vállalatok továbbra is képesek legyenek profithoz jutni befektetésük után, így ösztönözve őket a folyamatos újításra.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT

Vr tour