Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében őrizzük az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc közel 700 darab aprónyomtatványát (manifesztumok, proklamációk névvel). A 154 éves könyvtár állományába a 19. század végén kerültek be ezek a dokumentumok, vannak köztük Pesten, Budán, Győrött, Kecskeméten, Kassán kiadottak is. A muzeális korú aprónyomtatványok zömében magyar nyelvűek, de találunk köztük német, szlovák, horvát, román nyelvű kiáltványokat is. A forradalom 150. évfordulója alkalmából restauráltattuk az egész állományt, és méret szerint dobozokban, fektetve tároljuk. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján ezekből csemegézünk.

200 éve született Andrássy Gyula, a kiegyezés miniszterelnöke Gróf Andrássy Gyula 1823. március 8-án született régi főnemesi családban, gróf Andrássy Károly és gróf Szapáry Etelka gyermekeként. Születési helyeként Kassát, Tőketerebest, és a felvidéki Oláhpatakot is említik a források.

25 évvel ezelőtt halt meg Kner Erzsébet könyvkötő mester, tipográfus A könyvkötő mesterséggel foglalkozó Kner család ősei a 18. században Felvidékről indultak el, majd Békés megyében telepedtek le. A gondolatok, az írás könyvekké „testesítése” csak olyan településen maradhatott fenn az elmúlt a századokban, ahol felismerték a szellemi tartalom mellett a nyomtatványok kötésének szépségét és értékét is.

Százhúsz évvel ezelőtt, 1902. október 8-án volt a magyar parlament képviselőházának az újonnan felépült Országházban megtartott első ülése. A Főrendiház 1902. december 22-én ülésezett először az épületben.

1922. szeptember 1-jén jelent meg az Országos Törvénytárban az 1922. évi XX. törvénycikk, melynek első paragrafusa a kötelespéldányban részesülés jogát a Nemzetgyűlés Könyvtárára is kiterjesztette.

1947. augusztus 31-én tartották Magyarország második világháborút követő utolsó legalább részben szabadnak tekinthető törvényhozási választását, amelynek eredményére támaszkodva azonban már megkezdhette berendezkedését a kommunista rendszer.

Augusztus, a nyár utolsó hónapja több szempontból is fontos a Kárpát-medencében élők számára. Bár elsőként legtöbbünknek az államalapítás alkalmából rendezett augusztus 20-i ünnepségek jutnak eszébe, – miközben élvezzük a szünidő utolsó felhőtlen pillanatait – érdemes felelevenítenünk a természettel szorosabb kapcsolatban élő eleink nyárvégi hagyományait is, melynek segítségével más megvilágításba helyezhetjük az év eme időszakát.

„Az ügyész a feljelentések gomolyában óvatosan keresendi a szálak végeit, nyomoz, de nem üldöz, s a meglelt ösvényen való továbbhaladást a törvény által hivatott bírósági közegnek engedi át.”

A fenti sorok a ma 125 éve elhunyt Kozma Sándortól, a magyar államügyészség megteremtőjétől és szervezőjétől, az első magyar államügyésztől származnak.