2025. szeptember 15-től 90 napon át szabadon böngészhető a könyvtárban a Taylor & Francis kiadócsoport e-könyv adatbázisa, melynek keretében a térítéses olvasójeggyel rendelkező olvasóink 176 ezer művet olvashatnak teljes szöveggel a könyvtár területén, illetve távhozzáféréssel akár otthonról is.

A 18. században a brit gondolkodást komoly mértékben inspirálták a felvilágosodás francia alkotóinak meglátásai, ugyanakkor adaptálta is azokat. Például ellentétben francia pályatársaikkal a brit történetírók többre tartották az empíriát az absztrakt sémáknál, többségük nem fordult szembe a kereszténységgel, és jellemző módon ragaszkodtak a választékos, szépirodalmi igényű stílushoz. Az imént felsorolt ismérvek mind illettek a korszak egyik legjelentősebb történészére, William Robertsonra is.

Az elmúlt évekhez hasonlóan könyvtárunk idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjainak programjában, egyedülálló alkalmat teremtve az érdeklődőknek arra, hogy betekintsenek e patinás intézmény kulisszái mögé. 2025. szeptember 20-21-én hazánk egyik legjelentősebb jogi és társadalomtudományi szakkönyvtárának olyan oldala tárul fel a látogatók előtt, amelyet csupán az év e két napján láthat a nagyközönség.

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár adott otthont 2025. augusztus 28–29-én a „A jövő könyvtára” Nemzetközi Szakmai Konferenciának, amely immár hetedik alkalommal hozta össze a Kárpát-medencei magyar könyvtárosokat.

Magyarországon a 16. század végéig visszanyúló hagyománya van a Kr.u. 1-2. században élt görög történetíró és filozófus, Plutarkhosz művei magyarra fordításának. Először 1577-ben jelent meg az anyanyelvünkön egyik írása, ez a fordítás Bogáthi Fazekas Miklós nevéhez köthető. A Khairóneia nevű városban született szerző, akit a történeti életrajz első klasszikusaként jegyeznek, rendkívül termékeny alkotó volt, ám írásainak csak töredéke maradt fenn napjainkig.

Pfeiffer Zoltán 1900. augusztus 15-én született Budapesten. Jogot végzett, majd ügyvédi és bírói vizsgát tett. 1931-ben belépett az egy évvel korábban létrejött, a kormányzó Egységes Pártból kivált Független Kisgazdapártba. 1936-tól már pártfőügyészként (az etikai testület vezetőjeként) vett részt az FKgP belső életében, majd az 1939-es parlamenti választáson – a Horthy-korszak egyetlen titkos szavazás mellett megtartott törvényhozási választásán – pártja kampányát szervezte.

Az ösztöndíj keretében 2025. szeptember 14. és 28. között kilenc határon túli és egy magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban.

A poncichter, azaz soproni német gazdapolgár családból származó római katolikus pap, egyetemi tanár, assziriológus és hebraista, Aistleitner József 1883. május 2-án született Sopronban. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1900-ban, majd a Győri Katolikus Hittudományi Főiskola hallgatója volt, ezt követően a bécsi egyetemen tanult keleti nyelvészetet 1904 és 1906 között, közben 1905 szeptemberében pappá szentelték. 1907-ben a bécsi egyetemen hittudományi doktori oklevelet, 1913-ban pedig a budapesti tudományegyetemen történelem-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.