Nyitó oldali csempék
Tartalom megjelenítő
Slachta Margit 1884. szeptember 18-án született Kassán. Már fiatalon a szociális gondozás megszervezése, a katolikus keresztény eszmék gyakorlati hasznosítása kötötte le energiáit.
Alapítója a Szociális Missziótársulatnak, majd a Szociális Testvérek Társaságának. Nő létére – főleg hívő keresztényként – akkor egyáltalán nem szokásos pályát választott: a politika eszközeit kívánta felhasználni céljai érdekében. A szegények megsegítése, a szociális költségvetés növelése, kislakásépítés, fizetett szabadság, női egyenrangúsítás programjával lépett a politika színterére 1918-ban. Kezdetben a Keresztényszocialista Párt képviselője, hamarosan azonban megszervezi saját mozgalmát, a Keresztény Női Tábort. Ugyanakkor tagja volt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának is. 1920-ban bejutott a Nemzetgyűlésbe. A nők Magyarországon először választhattak, bár nem ugyanolyan feltételekkel (a nőknek bármely hazai élő nyelven kellett tudnia írni-olvasni lásd: a magyar kormány 1919. évi 5985. M.E. számú rendelete), és Slachta Margit lett az első magyar női képviselő.
A II. világháború alatt a kereszténység nevében protestál a fajgyűlölet, a fajüldözés és a munkaszolgálatosokkal szemben elkövetett embertelenségek ellen. A világháború után bekapcsolódik a politikai katolicizmus szervezeti kereteinek újjászervezésébe. Újra működik a Keresztény Női Tábor, de kezdetben inkább a Kereszténydemokrata Néppárton belül képzelte el érvényesülését. Az 1945-ös nemzetgyűlési választáson Slachta és a Keresztény Női Tábor a Polgári Demokrata Párthoz csatlakozott, megtartva önállóságát. Döntését így indokolta: „ ez a párt az egyetlen, amely gerincesen szembefordul minden szélső irányzattal, és nem hagyja magát egyenes útjáról eltántorítani.” 1947 nyarán önálló pártként jegyeztette be a Keresztény Női Tábort, hogy programjával indulhasson az előrehozott választásokon. Kijelentette: a KNT „ az osztályuralommal szemben a krisztusi demokrácia érvényesüléséért, az összes társadalmi osztályok értékeinek elismeréséért küzd.” A talán leghíresebb parlamenti szereplésére az iskolák államosítását megelőző parlamenti vitában került sor. Minden korábbinál durvább támadások érték. Az éppen csak megalakult MDP kezdte ellehetetleníteni az ellenzék tagjait.
Helyzete hamarosan tarthatatlanná vált Magyarországon, ezért 1949-ben Ausztriába távozott, majd az Egyesült Államokban telepedett le, és 1974-ben Buffaloban hunyt el.
Források:
- Szerencsés Károly: Tizenhárom életrajz. Budapest: Tankönyvkiadó, 1990. 42–46. p. OGYK jelzet: 530.245
- Mona Ilona: Slachta Margit. Budapest: Corvinus Kiadó, 1997. OGYK jelzet: 544.834
- Balogh Margit: Slachta Margit a Nemzetgyűlésben, avagy az első női képviselő. 1920-1922. In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére, 2000. 27–38. p. OGYK jelzet: 559.272
- Mona Ilona: Slachta Margit a szlovákiai zsidókért. In: Magyarok Kelet és Nyugat metszésvonalán. Nemzetközi történészkonferencia előadásai. Esztergom, 1994. április 13-15, 1994. 391–400. p. OGYK jelzet: 542.249
- Palkó Magda: Slachta Margit. [1884-1974.]. = Társadalmi Szemle (OGYK jelzet: A4/2901) 4/1983:89–94. p.
Slachta Margit munkái az Országgyűlési Könyvtárban:
- A katolikus női szociális képző / ismerteti Slachta Margit. - Budapest : Szociális Testvérek Társasága Anyaháza, 1938. - 33 p. OGYK jelzet: B8/18024
- Miért van szükségünk a nők választójogára? : a választójog és az állami pénzügyek / Slachta Margit. - Budapest: Stephaneum, 1923. - 16 p. OGYK jelzet: C4/2266
- A puszták rejtekéből az élet centrumába / Slachta Margit ; [előszó Mázy Engelbert] ; [ill.] Márton Lajos. - Budapest: Testvérszövetség, 1928. - 57, [3] p. : ill. ; 21 cm [A Szociális Testvérek Társaságának története] OGYK jelzet: 359.085
- Slachta Margit felszólalása az 1946/47. évi állami költségvetés tárgyalásakor: elmondotta a Nemzetgyűlés 1947. évi ápr. hó 16-án tartott ülésén / [közread. a] Nemzetgyűlés. - Budapest : Athenaeum, 1947. - 11 p. ; 25 cm OGYK jelzet: C4/8043