Az Országgyűlési Könyvtár több mint 700 ezer kötetes állományának jelentős része zárt könyvraktárakban helyezkedik el, ahonnan a felhasználók a könyvtári katalóguson keresztül elektronikusan tudják igényelni a dokumentumokat. A raktári elhelyezés mellett azonban mindig is törekedtünk arra, hogy a lehetőségekhez mérten minél nagyobb számú és minél szélesebb tematikát, minél több tudományterületet lefedő szakirodalom álljon szabadpolcon az olvasók rendelkezésére. Jelenleg a Nagy olvasóteremben a könyvtár által kialakított egyedi tematikus csoportosításban közel 40 ezer kötetes kézikönyvtári állományt érnek el az érdeklődő felhasználók, melyet igénylés nélkül, közvetlenül, a polcok előtt állva szabadon böngészhetnek.

​Az Országgyűlési Könyvtár beszerzési politikájában a jogtudomány már az alapítást követően prioritást élvezett. Ez tükröződött az 1894-ben megfogalmazott gyűjtési elvekben, majd további megerősítést nyert a nyomdatermékek tudományos célokra szolgáló köteles példányainak beszolgáltatásáról szóló 1897. évi XLI. tc. kiegészítéséről szóló 1922. évi XX. törvényben és a művelődésügyi miniszter 164/1958. MM. sz. utasításában, amely az Országgyűlési Könyvtárat országos jellegű tudományos szakkönyvtárnak minősítette, és kijelölte a ma is ismert hármas főgyűjtőkört: modern kori egyetemes történelem, jogtudomány és politikatudomány.

Az 1920-as években Magyarország politikai és kulturális életét teljességgel átható revíziós hangulat a törvényhozás könyvtárát is elérte. Az intézménynek saját eszközeivel kellett támogatnia a revíziós politikai célokat és az ezzel kapcsolatos propagandatevékenységet.

Ne feledjék, hogy az Országgyűlési Könyvtár jövő hétfőtől (július 30.) egészen szeptember 2-ig zárva tart.

Havi rendszerességgel megjelenő könyvajánlónkban a könyvtár állományába frissen bekerült kötetek közül mutatnunk be néhányat.

A Magyar Parlamenti Gyűjtemény, az Országgyűlési Könyvtár 1962-ben létrehozott különgyűjteménye, melynek dokumentumait a képviselőház már 1894-től tervszerűen gyűjtötte.

Magyarországot 1955. december 14-én, az ENSZ Közgyűlés 10. ülésszakán vették fel a világszervezet tagállamai közé. Jó fél évvel később, 1956. júliusában, miután az ENSZ illetékes szerveinek felkérésére a Külügyminisztérium, a nyilvános tudományos szakkönyvtárként működő parlamenti könyvtárat javasolta az ENSZ hazai letéti könyvtárának, az Országgyűlési Könyvtár elnyerte a letéti könyvtári (depository library) státuszt.

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) idén tartotta 50. Vándorgyűlését Keszthelyen. E kerek évforduló kiváló alkalmat kínált a magyar könyvtáros társadalom számára, hogy felidézve az Egyesület, valamint a hazai intézmények fejlődési útját és eddig elért eredményeit, ráirányítsa a figyelmet a könyvtárak értékteremtő munkájára. A rendezvény tematikájába ily módon jól illeszkedett az idén 150 éves Országgyűlési Könyvtár részletes bemutatkozása, melynek a MKE Társadalomtudományi Szekciója egy egész délelőttöt szentelt július 5-én, a Vándorgyűlésnek otthont adó Pannon Egyetem épületében.