Bevezetés

Az új Országgyűlés alakuló ülésétől

Az Alaptörvény sarkalatos törvényre bízta az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezések meghatározását (5. cikk (7) bek.), továbbá úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. A T. Ház e feladatnak úgy tett eleget, hogy az Országgyűlésről szóló – azóta módosított – 2012. évi XXXVI. törvényben határozta meg szervezetét, ülésezési rendjét, és azokat a szabályokat (pl. a vizsgálóbizottságok esetében), amelyek a képviselőkön kívül másokra is kötelező rendelkezéseket tartalmaznak. (Az országgyűlési törvény tartalmazza a képviselők jogállásának és javadalmazásának szabályait is.)

Az Országgyűlés a 2014 februárjában elfogadott, 10/2014. (II. 24.) számú országgyűlési határozatban újra szabályozta az Országgyűlés működésének, tárgyalási rendjének, eljárásának részletesebb szabályait. A Házszabály tehát ma már két jogszabályból tevődik össze: a törvényi házszabályi rendelkezésekből (amelyek az Országgyűlésről szóló törvényben találhatók) és a határozati házszabályi rendelkezésekből. A honlapon mindkét jogszabály hozzáférhető.

A házszabályi rendelkezések jelentősége abban áll, hogy mindenkor kiszámítható "játékszabályokat" állapít meg. A törvényalkotás bonyolult döntési folyamatok egymásra épülő sorozata. Ezért nem kevés eljárási kérdést kell szabályozni ahhoz, hogy kihirdetésre alkalmas törvény születhessen. A házszabályi rendelkezések feladata, hogy világos és áttekinthető szabályrendszert adjon. Ez a szabályrendszer biztosítja, hogy érvényesüljön a parlamenti többség akarata, de a kisebbség jogai is védelmet élvezzenek. A házszabályi rendelkezések minden parlamenti szereplő számára érthetővé, egyértelművé teszi, hogy milyen eljárás során milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik.

A házszabályi rendelkezéseken kívül a parlament működését meghatározó normarendszer részének tekinthetők azok az állásfoglalások is, amelyeket a Házbizottság, illetve a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság fogad el. Ezek csak a ciklus végéig érvényesek.

Házbizottság javaslatára az Országgyűlés úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása során eltér a házszabályi rendelkezésektől. A parlament működése során előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor jelentős érdek fűződik a gyors döntéshez, a házszabályi rendelkezéseket betartva azonban ez a döntés nem hozható meg. Ilyen kivételes esetekben kerülhet sor a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérésre. (A törvényi házszabályi rendelkezésektől nem lehet eltérni.) Alkalmazásának azonban szigorú feltételei vannak. Nem lehet alkalmazni sem akkor, ha az az Alaptörvénybe vagy törvénybe ütközne, sem az Alaptörvény, egyes nemzetközi szerződések, illetve a házszabályi rendelkezések elfogadására vagy módosítására irányuló indítvány tárgyalása és döntéshozatala során. Ha ilyen kizáró szabály nincs, akkor a jelen lévő képviselők legalább négyötödének szavazatával lehet eltérni a Házszabálytól.