Áder János: az új korszak fő feladata a nyugatos polgárosodás megerősítése
Magyarország nyugatos polgárosodásának megerősítését nevezte az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatának Áder János köztársasági elnök a parlament alakuló ülésén tartott beszédében kedden. Az államfő köszöntőjében javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek.
Az államfő szerint az április 6-ai országgyűlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. "A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell, hogy intse az itt ülő pártok képviselőit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet" - fogalmazott, hozzátéve: a magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket.
A rendszerváltás Magyarországának polgárai szabadságot és jólétet akartak, ám e két alapvető remény nem egyformán vált valóra, mert míg "szabadságvágyunk követelései lépésről lépésre mind teljesültek", a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenkinek - hívta fel a figyelmet Áder János. Ezért miközben érdemes az elmúlt közel két és fél évtized Országgyűléseinek és kormányainak teljesítményét elismerve közös értékként tekinteni az emberi és polgári szabadságjogok megteremtésére, a demokratikus jogállami intézményrendszerre, a NATO- és az EU-csatlakozásra, aközben "nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jólét megteremtésében korántsem voltunk olyan sikeresek, mint a szabadság kérdésében" - mutatott rá.
Ennek alapján az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatául az ország nyugatos polgárosodásának megerősítését határozta meg a köztársasági elnök.
Beszédében azt mondta: április 6-án a választók azt a világos üzenetet fogalmazták meg az új Országgyűlés számára, hogy lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit. Nem érdemes vitázni arról - folytatta -, hogy Magyarország köztársaság-e, hiszen alaptörvénye ezt egyértelműen kimondja, továbbá nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy az új alaptörvény kiállja-e a jogállamiság próbáját, a választók ugyanis egy demokratikus választáson egyértelműen állást foglaltak erről.
"És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy a modern, 21. századi szabad Magyarország vállal-e bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bűneivel, mert a válasz egyértelmű: nem vállal" - fejtette ki az elnök, hangsúlyozva, sem a fasizmusnak nevezett nemzetiszocialista, sem a szocializmusnak nevezett kommunista rezsimek fájdalmas, magyar életek százezreit követelő és milliókét megnyomorító örökségét nem iktathatjuk ki történelmünkből. "Nekünk, mai magyaroknak legfeljebb egyetlen dolgunk lehet ezzel, hogy az egyetlen tisztességes utat választva - lélekben - valamennyien az áldozatok oldalára álljunk" - emelte ki az államfő.
Szavai szerint nincs és nem lehet olyan ok, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy akár származása, vallása, vagy társadalmi hovatartozása miatt, vagy bármely más okból a magyar nemzet bármely tagját megbélyegezzék. Olyan ok sem létezhet - folytatta Áder János -, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy származása, vallása, társadalmi hovatartozása miatt bárki is úgy érezze, törvényen felül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a szabályok, kötelezettségek.
Ezek az alapelvek biztosítják a nemzet egységét - nyomatékosította Áder János.
A parlamenti választásról szólva az mondta, ez volt a rendszerváltást követő hetedik szabad voksolás, "mégis az első", mert ezen a határon túl élő magyarok is "kifejezésre juttathatták politikai nemzetünkhöz való tartozásukat", vagyis az egy hónapja megválasztott képviselők az elsők, akiket a nemzet egésze választott.
Emellett elsők abban is - folytatta -, hogy egy kisebb létszámú törvényhozásban kezdik meg munkájukat, egy olyan összetételű Országgyűlésben, amelyben a nemzeti kisebbségek szószólói is helyet kapnak.
A megválasztott képviselőkhöz szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: "történelmi értelemben önök az első magyar népképviseleti Országgyűlés munkájának folytatói", azok jogutódai, akik 166 évvel ezelőtt elindították Magyarországot a nyugatos polgárosodás útján.
Kiemelte azt is, hogy a mostani az első olyan parlament, amelynek tagjai az új alaptörvényre teszik le esküjüket.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy minden, "amit ma teszünk vizeinkkel, földjeinkkel, levegőnkkel és természeti erőforrásainkkal, az az utánunk jövő nemzedékek sorsát is érinti", ezért a fenntartható fejlődés nem pusztán egy jól hangzó szlogen, de eleven, húsba vágó kérdés is, olyasmi, amit nap mint nap, minden döntés meghozatala előtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.
Az alakuló ülésén tartott beszédében Áder János javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek.
Az államfő emlékeztetett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság néhány napja megállapította az egy hónappal ezelőtti országgyűlési választás végeredményét, az Alkotmánybíróság pedig döntött a választási rendszert érintő beadványokról.
"E két döntést követően senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását" - jelentette ki Áder János.
Beszéde végén Deák Ferencet idézte: "én tisztelem és szeretem a hon polgárainak azon részét is, kik ellenfeleink. Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink legyenek e hazában, de polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen".
Végül azt kérte, hogy a képviselők munkájuk során sohase feledjék azt a négy szócskát, amelyet a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc hagyott ránk: "A haza minden előtt".
Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden a Ház alakuló ülésén, ezzel megalakult az új parlament.
Az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 78 éves, fideszes Turi-Kovács Béla - és a korjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről. A korelnök és a korjegyzők mandátumának vizsgálatát a névsor szerinti első öt képviselő végezte el.
Az ismertetett jelentés szerint mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találták. Ezután a parlament - 197 igen szavazattal - igazolta a képviselők és a szószólók mandátumát.
Az új, a korábbinál kisebb létszámú Országgyűlésnek 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában pedig ezentúl 13 nemzetiségi szószóló is részt vesz. A szószólók az alakuló ülést követően tesznek esküt.
Az eskütételi ceremónia után - ahogyan az alakuló ülés kezdetén és a zászlók felsorakoztatásakor is - fanfárok hangjára vonultak ki a történelmi zászlókat tartók.
Az új Országgyűlés első döntése a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 165 igen, 31 nem szavazattal, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 163 igen, 32 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az MSZP, valamint a Demokratikus Koalíció független országgyűlési képviselői szavaztak.
Turi-Kovács Béla köszönetet mondott annak a közel százezer közreműködőnek, aki segítette a 2014-es országgyűlési képviselő-választás megszervezését és lebonyolítását.
Bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat. Ismertetése szerint a Fidesz 117 fős frakcióját Rogán Antal, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 29 fős frakcióját Mesterházy Attila, a Jobbik 23 fős frakcióját Vona Gábor, míg az LMP 5 fős frakcióját Schiffer András vezeti.
Turi-Kovács Béla elmondta, a képviselőcsoportok közös indítványt tettek a házelnök személyére, ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Kövér Lászlót (Fidesz) válassza meg az elnökének.
Közölte azt is, hogy a titkos szavazás eredményének megállapításában azon frakciók képviselői is részt vesznek, amelyek soraiban nincsenek korjegyzők. Ezért felkérte a KDNP-s Móring József Attilát és az LMP-s Ikotity Istvánt, hogy vegyen részt a szavazatszámlálásban.
Kövér László: ez az első Országgyűlés, amely a teljes nemzetet képviseli
A kedden megalakuló Országgyűlés az első, amely a teljes nemzetet képviseli - mondta elnöki köszöntőjében Kövér László a házelnökké választása után, az Országgyűlés előtt.
A házelnök beszédében hangsúlyozva, hogy a képviselőknek az egész nemzet érdekében kell politizálniuk, azt mondta: csak akkor tudnak ezen feladatuknak eleget tenni, ha legalább az alapvető sorskérdésekben megtalálják a közös nevezőt.
Kövér László úgy fogalmazott: "már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt". Hozzátette: óvatos reményre lát alapot a tekintetben, hogy ebben a négy évben maguk mögött hagyhatják a vitákat eddig folyamatosan kísérő terméketlen küzdelmeket.
Kövér László házelnök teljes beszédét itt olvashatják!
Megválasztotta az Országgyűlés alelnökeit.
Alelnökké választották a fideszes Jakab Istvánt 192 igen és 2 nem szavazattal, a szintén fideszes Lezsák Sándor 192 támogató és 2 nem voksot kapott. A KDNP-s Latorcai Jánost 193 igen és 2 nem szavazattal, az MSZP-s Hiller Istvánt 191 igen és 2 nem vokssal, a jobbikos Sneider Tamást pedig 150 igen és 35 nem vokssal, 5 tartózkodás mellett választotta meg ülésvezető alelnöknek a Ház. Sneider Tamás alelnökké választását a kormányoldal és a Jobbik támogatta, nemmel szavaztak a szocialisták és a független képviselők, az LMP tartózkodott.
Az Országgyűlés törvényalkotási alelnökévé a fideszes Gulyás Gergelyt választották 192 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.
Mátrai Márta - akit előzetesen a megalakult Házbizottságban is meghallgattak - az MTI-nek elmondta: az elmúlt egy évben, amikor háznagy volt, nagyon sok segítséget kapott a frakcióktól, és az Országgyűlés munkatársaitól. A jövőben is ugyanolyan precizitással szeretné munkáját végezni, figyelemmel az alaptörvényre, az országgyűlési törvényre, valamint a házszabályra.
A kormánypárti politikus akit Kövér László jelölt a posztra, háznaggyá választásával a házbizottság tagjává vált, ezzel a testület teljes lett.
Kövér László házelnök közölte: az alaptörvény alapján a kormány a megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával megszűnt. Az új kabinet megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek megilletik, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt jelezte, hogy felszólalási jogával későbbi ülésen kíván élni.
Az Országgyűlés megalakította az új bizottsági rendszerét. A képviselők megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.
Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 185 igen szavazattal fogadta el a Ház. A képviselők 185 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett a törvényalkotási bizottság elnökévé választották Gulyás Gergelyt (Fidesz), a Ház törvényalkotási alelnökét.
A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság működik.
A most először állt fel a kiemelt jelentőségű törvényalkotási bizottság, emellett mentelmi; az alkotmányügyi és az emberi jogi ügyeket is magában foglaló igazságügyi; költségvetési; külügyi; európai ügyi; honvédelmi és rendészeti; nemzetbiztonsági; nemzeti összetartozás bizottsága; széles portfóliójú gazdasági; mezőgazdasági; az oktatást és a sportot is magában foglaló kulturális; az egészségügyi, szociális és családpolitikai ügyekkel foglalkozó népjóléti; továbbá a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület is működik, az ellenzék kezdeményezésére jött létre a vállalkozásfejlesztési bizottság.
Az Országgyűlés állandó bizottságainak megalakítását az alaptörvény mondja ki, az országgyűlési törvény pedig rögzíti, hogy ezek a testületek a parlament kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei.
A 15-ből nyolcat - a mentelmit, az alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságot, a költségvetésit, a külügyit, az európai uniós ügyit, a honvédelmit, a nemzetbiztonságit és a nemzetpolitikai bizottságot - kötelező létrehozni az országgyűlési törvény értelmében. A nemzetbiztonsági bizottságnak a jogszabály szerint ellenzéki elnököt kell választani.
A 6 fős mentelmi bizottságot Vejkey Imre (KDNP), a 13 fős igazságügyit Rubovszky György (KDNP), a 12 fős külügyit Balla Mihály (Fidesz), a 9 fős európai ügyit Hörcsik Richárd (Fidesz), a 9 fős honvédelmi és rendészetit Kósa Lajos (Fidesz), a 9 fős nemzeti összetartozásit Potápi Árpád (Fidesz), a 15 fős gazdaságit Rogán Antal (Fidesz), a 11 fős mezőgazdaságit Győrffy Balázs (Fidesz), a 15 fős népjólétit Zombor Gábor (Fidesz) vezeti.
Ellenzéki képviselő elnököl öt bizottságot, a 15 fős költségvetésit a szocialista Burány Sándor, a 7 fős nemzetbiztonságit a szintén szocialista Molnár Zsolt, a 15 fős kulturálist a jobbikos Dúró Dóra, a 11 fős vállalkozásfejlesztésit Volner János, a Jobbik képviselője, míg a 10 fős fenntartható fejlődésit Sallai R. Benedek LMP-s politikus.
Az új 199 fős parlament működésében az egyik legfontosabb változás a törvényalkotási bizottság megalakulása. A 39 fős új testületet a fideszes Gulyás Gergely vezeti a Ház törvényalkotási alelnökeként. A testület felállítása a februárban elfogadott új házszabály egyik legfőbb változtatásával áll összefüggésben, miszerint megszűnik a módosító javaslatokról a plenáris ülésen folyó részletes vita. Ehelyett a jövőben a módosító indítványokat előbb a szakbizottság tárgyalja - mint eddig -, és dönt a támogatásukról vagy további változtatásokat kezdeményez, majd a javaslatok az újonnan létrejövő törvényalkotási bizottság elé kerülnek, miután az előterjesztő jelezte, melyekkel ért egyet. A törvényalkotási bizottság egy javaslatba foglalja az általa támogatott módosításokat, az összegző módosító javaslatról a Ház vitát folytat, majd egy szavazással dönt.
Kövér László házelnök tájékoztatása szerint a közös indítvány hiányában bizottsági tagnak nem jelölt képviselőkre, valamint a nemzetiségi bizottság elnevezésére és tisztségviselőinek személyére a következő házbizottsági ülésen tesz javaslatot.
Elmondta, hogy a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottságba csak olyan tagokat tudnak most megválasztani, akik rendelkeznek nemzetbiztonsági átvilágítással.
Letették esküjüket a nemzetiségi szószólók
Letették esküjüket a nemzetiségi szószólók az Országgyűlés alakuló ülése után kedden a Parlamentben. Kövér László házelnök köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a szószólók tevékenysége hozzájárul majd a kulturális örökség ápolásához.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: több mint húszesztendős adósságot sikerült a mai nappal törleszteni.
Emlékezetett, a lehetőség minden nemzetiség előtt adott volt, hogy szószólót, vagy - ha az április 6-i választáson résztvevők száma lehetővé tette volna -, akkor képviselőt juttasson az Országgyűlésbe. Kövér László fontosnak tartotta, hogy az a szempont érvényesüljön a törvényhozásban, amelyet Magyarország is szeretne, ha magyar nemzethez tartozók javára érvényesülne más országok törvényhozásában.
Ez a lehetőség a szószólók számára megteremtődött, az új Országgyűlés új korszakot is nyit az ország életében - mutatott rá Kövér László, aki szerint sok nyitott kérdés van még, amit együttesen kell megválaszolniuk.
A házelnök azt ígérte, hogy jó szándékkal próbálják majd segíteni a szószólók munkáját, és mindenben igyekeznek a rendelkezésükre állni annak érdekében, hogy ha lehet konszenzussal, ha nem, akkor jó kompromisszumokkal tudjanak együttműködni. Kövér László végül jó egészséget, sok sikert, szerencsét és támogatást kívánt azok részéről, akik a szószólókat az Országgyűlésbe küldték. Szavai szerint ezen támogatás nélkül nem lehet ezt a munkát tisztességgel végezni.
A szószólók anyanyelvükön tették le esküjüket.
Forrás: MTI - Sajtóiroda