A Szent Korona az Országházban című kiállítás
2025. január 1-jén lesz 25 éve, hogy a Szent Korona és a koronázási jelvények közül a jogar, az országalma és a koronázási kard végleges elhelyezésre kerültek az Országház Kupolacsarnokában. Ennek állít emléket A Szent Korona az Országházban című kiállítás, amely 1978 és 2016 között készült műtárgyfotók segítségével mutatja be Magyarország legfontosabb történelmi emlékének művészi részleteit. Közel engedi a látogatókat a koronán elhelyezett arkangyalok, szentek, apostolok és uralkodók zománcképeihez, amelyek a felirataikkal és kiképzésükkel együtt a korona ikonográfiájának legfontosabb elemei.
A kiállítás második része a korona kalandos történetébe enged bepillantást a 19. századtól napjainkig. Végig követi továbbá azt, hogy az Országház milyen gazdag történelmi események sorozatán keresztül kapcsolódik a koronázási felségjelvényekhez. Nemzetközileg is kiemelt eseménynek számított a korona 1978-as hazatérése az Egyesült Államokból, melynek során a történelmi ereklyéket az Országházban adták át ünnepélyes keretek között. Ezt követően nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a koronázási jelvényeket bemutató első, állandó kiállítás.
A Szent Korona ábrázolástörténetében a fotográfia a mai napig kiemelkedő szerepet játszik. 1945 előtt mindössze négyszer lehetett fényképezni a koronát, 1880-ban, 1896-ban, 1916-ban és 1938-ban. A köztes időben a nyilvánosság és a tudományos szakma számára a koronaládában őrzött Szent Korona láthatatlan és érinthetetlen volt, egyedül a fényképek és az egyéb grafikai és képzőművészeti ábrázolások és leírások álltak rendelkezésre. 1945-ben a Szent Korona és a koronázási jelvények az amerikai hadsereg kezébe kerültek és 1953-ig Németországban, majd 1953-tól 1978-ig az Egyesült Államokban őrizték a műkincseket. Az 1978-as hazahozatal a Szent Korona kutatástörténetében és fényképezésében hatalmas fordulópontot jelentett, és ebben az évben készültek először Magyarországon színes felvételek dokumentációs céllal a koronáról és a koronázási jelvényekről. Az új műtárgyfotók – az új publikációkkal és könyvekkel együtt - nem csak a szűk szakma, hanem a nagyközönség számára egyaránt a korona és a koronázási jelvények újrafelfedezésének az élményével értek föl. Soha nem látott részletek váltak láthatóvá és a korona, mint nemzeti szimbólum művészeti alkotásként is megismerhetővé vált. Az Országházban szintén kivételes alkalomnak számít a korona kivétele a tárlóból fényképezés céljából, erre utoljára 2016-ban került sor. Bencze-Kovács György (Országgyűlési Múzeum), Szelényi Károly (fotóművész) és Wachsler Tamás (Steindl Imre Program Zrt) fényképezték ekkor a koronát, a jogart, az országalmát és a koronázási kardot a Szent Korona Testület engedélyével. Képeik az Országgyűlési Múzeum online Fotóarchívumában is kutatóhatók.
A Szent István-i államalapítás ezeréves évfordulóján 2000-ben az Országgyűlés törvényben örökítette meg az államalapítás emlékét és a Szent Korona történelmi jelentőségét. A felségjelvények Országházba történő átszállítását és elhelyezését követően – a koronázási palástot kivéve – a kupolacsarnok méltó és reprezentatív környezete milliók számára tette lehetővé Magyarország legféltettebb nemzeti ereklyéinek a megtekintését. A kiállítás előterében kerül vetítésre a Szent Koronáról készült legelső drónvideó, amelyet a Tóth Endre koronakutatóval készült rövid interjú egészít ki.
Az időszaki kiállítás 2024. augusztus 20-tól ingyenesen tekinthető meg a Kőtárban keddtől-vasárnapig 10:00-18:00 között. Aktuális látogatási információink
ide kattintva érhetőek el.
A magyar Szent Koronához kapcsolódó további tartalmaink:
