Az I. világháborút követően a Bethlen-kormány úgy döntött, hogy a rendkívül súlyos mértékű államháztartási deficit ellenére teret enged egy új múzeum létrehozásának. Ennek első lépéseként a nemzetgyűlés 1922. november 21-én Scitovszky Béla házelnök kezdeményezésére 100 ezer koronát szavazott meg az Országgyűlési Múzeum kialakítására.
A parlamenti múzeum „hivatva volna hasonló külföldi intézményeknek példájára, a parlamentáris multunk történelmi jelentőségű vezéralakjai és eseményei iránti kegyelet ápolására, valamint emlékezetesebb parlamenti események megörökítésére.” (Nemzetgyűlési napló, 1922. november 21.)
A múzeum szervezése, gyűjteményének összeállítása a háború utáni súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyok következtében azonban rendkívüli módon elhúzódott, ezért az ünnepélyes megnyitásra csak évekkel később, 1929. január 24-én kerülhetett sor. A múzeum az Országház északi szárnyában, a félemeleten kapott helyet. A gyűjtemény magját a Magyar Nemzeti Múzeum Deák-szobájának kiállítási tárgyai jelentették, s az eleinte hét szobából álló kiállítási anyagban nagy teret kapott a reformkor nagyjainak, valamint 1848 örökségének a bemutatása.
A régi Országgyűlési Múzeum kiállításának részlete, 1929
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum
A múzeum állománya folyamatosan gazdagodott, és az intézmény egyre több helyiséget kapott az épületben. Népszerűségét jelzi, hogy 1936-ban az ország harmadik leglátogatottabb múzeuma volt. A kommunista hatalomátvételt követően azonban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1949. szeptember 28-i határozatával felszámolta a múzeumot, így a több mint 17 ezer darabot számláló gyűjtemény szétszóródott. Tárgyai tíz intézménybe kerültek, legnagyobb számban a Magyar Nemzeti Múzeumba és a Magyar Országos Levéltárba.
Az Országgyűlési Múzeum több mint fél évszázad után, 2014-ben jött létre újra. 2015-ben megnyílt A magyar törvényhozás ezer éve című kiállítás, mely hét fejezetben, kronologikus sorrendben mutatja be a magyar parlamentarizmus gyökereit, kialakulását és fejlődését az Árpád-kori kezdetektől a rendszerváltozásig. A XV-ös udvar beépítésével létrejött Neÿ Béla teremben kapott helyet az Országház építését bemutató kiállítás. A Kossuth tér alatt, az Országház eredeti szellőző alagútjaiban két kiállítás került kialakításra. Az In memoriam 1956. október 25. emlékhely és kiállítás a Kossuth téri véres sortűzről emlékezik meg, a Kőtárban pedig az Országházon egykor elhelyezett, faragott kőburkolatok és szoborelemek tekinthetők meg.
A dualista parlamentarizmus korszakának enteriőrje A magyar törvényhozás ezer éve című kiállításon, 2015
Forrás: Országgyűlési Múzeum
A múzeum kiállításairól itt lehet tájékozódni.
Közzétéve: 2022-11-21 08:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.