1897. március 28-án született Sulyok Dezső ügyvéd, kisgazdapárti politikus.
Sulyok Dezsőt 1935-ben a kormánypárt színeiben választották országgyűlési képviselővé Pápán. Nem sokkal később Gömbös Gyula politikája ellen tiltakozva kilépett a pártból, majd 1937-ben az FKGP-hez csatlakozott. A parlamentben következetesen ellenezte a zsidótörvényeket. A német megszállás idején két hónapra internálták, a nyilas hatalomátvételt követően rejtőzködni kényszerült. A háború után az FKGP-ben beválasztották az országos pártvezetésbe, az 1945. novemberi választáson bekerült a Nemzetgyűlésbe. 1946. március 12-én a Baloldali Blokk nyomására több társával együtt pártjából is kizárták, Sulyok ezután a kizárt politikusok által létrehozott Magyar Szabadság Párt elnöke lett. Az 1947-es választáson nem indulhatott egykori Magyar Élet Párt tagsága miatt. Augusztus 14-én, a politikában teljesen ellehetetlenítve és érzékelve a folyamatok várható további irányát, az Egyesült Államokba emigrált. Itt 1948 és 1950 között ő volt az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője, emellett az emigráns Magyar Nemzeti Bizottmány munkájában is részt vett. Sulyok Dezső 1965. május 18-án hunyt el New Yorkban.
Sulyok Dezső, a nemzetgyűlés Politikai Bizottságának tagja előterjeszti a Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslatát, 1946. január 30.
Forrás: MTI/Bartos Gyula
Közzétéve: 2022-03-25 11:01
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
