A villamosság annyira új volt az Országház építése idején, hogy az épületben a bevált gázvilágítás mellé tulajdonképpen csak kiegészítésként építették ki a modern villanyvilágítást. A munkálatokra 1898. július 23-án írták alá a szerződést a Ganz-vállalattal.
Az Országházban összesen 8730 darab 16–32 „normális gyertyafényű izzólámpást” és 62 darab 1000 gyertyafényű ívlámpát helyeztek el. Körülbelül 13 kilométernyi ólomburkolatú kábelt és 150 kilométernyi szigetelést, vörösréz drótot építettek a házba. A világítási rendszer – melynek alapjait még 1895-ben dolgozták ki – a központi, alagsorban elhelyezett nagy kapcsolótáblából 34 felszálló vezetéken ágazott ki, melyek 115 elosztótáblához vezettek, majd innen futottak tovább a lámpatestekig.
A dísztermekben, vagyis a kupolacsarnokban, az üléstermekben és a főlépcsőházban csak villanyvilágítást használtak, a folyosókon, a bizottsági termekben, az irodákban és a kisebb lépcsőházakban a világítótestek elektromosan és gázüzemben is működtek. A csillároknak felül gázégői, alul elektromos izzólámpái voltak.
A próbavilágítást 1902. október 2-án tartották: az épület összes lámpáját felkapcsolták, és fél órán át égni hagyták – ekkor a teljes fogyasztás 249 200 watt volt.
Kandeláber az Országház főrendiházi társalgójában, 2019
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum
Közzétéve: 2023-07-23 08:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
