Az Igazságügyi Palota a Kossuth tér másodikként átadott középülete volt a Földművelésügyi Minisztérium épülete után, és szomszédjához hasonlóan előbb elkészült, mint az akkor már egy évtizede épülő új Országház. Az Igazságügyi Palota kivitelezési munkálatai Hauszmann Alajos tervei alapján 1893. augusztus 16-án kezdődtek.
Hauszmann neoreneszánsz-neobarokk stílusú bíróságépülete a 19. századi magyar építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az építész így fogalmazta meg a tervezéssel kapcsolatos dilemmáit: „…aggódtam, hogy az emelendő épület kisebb méreteit az új országház nagy tömege teljesen elnyomja. […] Szemben az országház megosztó architektúrájával – csak nagy tömegű és abszolút nagyméretű építészi részleteket, és a merőleges és fölfelé törekvő tagozatok ellenében a vízszintes vonalat kelletett érvényesíteni, az országház magas tetőinek és számos végződéseinek ellenében pedig lapos, alig látható tető és erőteljes párkányok voltak az igazságügyi palotán alkalmazandók, nem a konkurencia kedvéért, hisz e két épület egymással nem versenyezhet, hanem csak azért, hogy az igazságügyi palota megállhasson és önmagában is érvényesülhessen.”
A Kúria 1896. szeptember 1-jén tartotta meg itt első ülését, s az épület 1949-ig szolgált annak székhelyéül, majd nagyobb részét a Néprajzi Múzeum, kisebb részét pedig a Politikatörténeti Intézet használta a 2010-es évek végéig. Falai között működött 1957–1975 között a Magyar Nemzeti Galéria is.
Az Igazságügyi Palota jelenleg felújítás alatt van. A tervek szerint a teljes műemléki rekonstrukció után a Kúria visszaköltözik az épületbe. Ezzel helyreáll az eredeti térszervező koncepció: mindhárom hatalmi ág, a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás is képviselteti magát egy-egy reprezentatív épülettel a téren.
A Magyar Királyi Kúria és Ítélőtábla épülete 1898 körül
Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára
A tér épületeiről A Nemzet Főtere – A Kossuth tér története című kötet ad átfogó képet.
Közzétéve: 2023-08-16 08:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
