1823. március 8-án született gróf Andrássy Gyula egykori miniszterelnök.
Andrássy kezdetben Széchenyi híve volt, majd Kossuthoz csatlakozott. 1848-ban Zemplén vármegye főispánja, 1849-ben honvéd őrnagy, majd a debreceni kormány konstantinápolyi követe lett. Világos után Párizsban és Londonban élt. 1851-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen felakasztották. 1858-ban amnesztiát kapott, hazatért, és Deák köréhez állt. A megbékélés szószólójaként igen sokat tett a kiegyezés megvalósulásáért. A kiegyezést követően ő lett az első magyar kormányfő, majd 1871–1879 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. Jelentős szerepet játszott abban, hogy létrejött a „kettős szövetség”: a Német Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia szövetségi szerződése. A Fiume melletti Voloscaban halt meg 1890. február 18-án.
„Nagy úr tudott lenni, anélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, anélkül, hogy leereszkedőnek látszanék. Vonzó előkelőség s valamely megmagyarázhatlan kellem sugárzott ki egész lényéből” – írta Mikszáth Kálmán 1906-ban Andrássy Országház előtti szobrának avatása kapcsán.
Andrássy Gyula újraalkotott lovas szobra a Kossuth tér déli oldalán, 2017
Forrás: Országgyűlési Múzeum, Fotóarchívum. Fotó: Bencze-Kovács György
Közzétéve: 2023-03-08 09:00
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
