Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

100 éve hunyt el Egyesy Géza

Egyesy Géza Kassán született 1844. augusztus 14-én. Eleinte orvosnak készült, majd 1867-ben tagja lett az Országgyűlés gyorsirodájának. 1869-ben Maszák Hugóval megalapították az Országgyűlési Értesítőt, nyolc évvel később az Ungarische Postot, 1880-ban pedig a Magyar Távirati Irodát (MTI); utóbbinak Egyesy szerkesztője is volt 1898-ig.

Az alapítók 1880. november 23-án beadvánnyal fordultak Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, amelyben díjmentességet kértek távirataik számára. A magyar kormány ehhez hozzájárult, Ferenc József 1881 januárjában látta el kézjegyével a javaslatot. Az MTI 1881 márciusában kezdte meg működését.

Egyesy 1892-től a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének igazgatója lett. Munkatársa volt a Hon című folyóiratnak, írt a Vasárnapi Ujságba, az Ország-Világba, a Magyar Földbe, a Magyar Salonba és a Magyar-Ujságba is. A nevét viseli az Egyesy Géza-díj, melyben külföldi tudósítók részesülhetnek évről évre.

Egyesy Géza, a Magyar Távirati Iroda megalapítója portréja
Forrás: Országgyűlési Könyvtár

Közzétéve: 2024-08-05 11:42

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.