Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

75 évvel ezelőtt mondott le Nagy Ferenc miniszterelnök

Az 1947-es év politikai vitáit a megfélemlítés, az erőszak és a zsarolás jellemezte. A legjelentősebb, egyben legtragikusabb fordulat Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnök június 1-ei lemondatása volt.

A Svájcban szabadságát töltő kormányfőt – az 1947. február 25-én, a szovjetek által törvénytelenül elhurcolt Kovács Béla FKGP-főtitkár „vallomása” alapján – belekeverték az első koncepciós ügybe, a köztársaság elleni „összeesküvésbe”. A Minisztertanács 1947. május 31-i ülésén Rákosi Mátyás bejelentette, hogy Gordon Ferenc svájci követtől jelentés érkezett, mely szerint Nagy Ferenc lemond. Dinnyés Lajos, az új miniszterelnök még aznap, vagyis május 31-én este kormányával együtt letette az esküt. A Dinnyés-kormány közjogilag törvénytelenül került hatalomra, mivel Nagy Ferenc ekkor még nem mondott le. Erre csak június 1-jén került sor a svájci–osztrák határon. A magyar kormányfő ugyanis túszul ejtett fiáért cserébe írta meg Tildy Zoltán államfőnek címzett lemondó nyilatkozatát egy gépkocsi sárhányóján.

Nagy Ferenc miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, államminiszter, mögöttük Balogh István miniszterelnökségi politikai államtitkár és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, államminiszter az új kormány megalakulásakor az Országházban
Nagy Ferenc miniszterelnök, Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes, államminiszter, mögöttük Balogh István miniszterelnökségi politikai államtitkár és Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, államminiszter az új kormány megalakulásakor az Országházban
Forrás: MTI

Közzétéve: 2022-06-01 10:00

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.