címsor - Gaár Vilmos: A bizonyítás a polgári perben
Gaár Vilmos: A bizonyítás a polgári perben
Könyv adatok - Gaár Vilmos: A bizonyítás a polgári perben
Gaár Vilmos : Bizonyítás a polgári perben. Budapest: Grill Kiadó kiadóvállalata, 1907. 242 p.
Forrás:
- Lőw Lóránt: A bizonyítás joga.= Jogtudományi Közlöny, 1908. XLIII. évf. 6. szám, 50-51.p.
Gaár Vilmos: A bizonyítás a polgári perben
A mi jogirodalmunk híjján volt a bizonyítás kérdéskörét felölelő tárgyalásnak. Ezt a hiányt pótolja dr. Gaár Vilmos budapesti táblai bírónak nemrégiben megjelent könyve. A jeles szerzőt a gyakorlati jogélet szükségletei és követelményei iránti finom érzéke jellemezte máig is elsősorban. Új művének is nagy érdeme magának a problémának felkeresésében áll. Végre van a magyar jog irodalmának egy elkerített területe, amelyen összegyűjtetnek mindazok a kérdések, amelyek a bizonyítás jogában felmerülnek. A munka tehát jelentőségében és hivatásában az átlagos monográfiák keretein és czéljain messze túlnő. Azt a formátumot látom benne, amelyhez mindenki, aki valamely jogügy előkészítésében, keresztülvitelében vagy lebonyolításában eljárva a bizonyítás kérdéseivel találkozik, tételes jogunk : jogszabályaink és joggyakorlatunk álláspontja felől tájékoztatásért fordulhat. A könyv nem szorul arra a – különben jogosult és alapos – emlékeztetésre, hogy Gaár előzők nélkül fogott munkájához, és hogy ennélfogva a nyers anyag legyőzése volt első és legnehezebb feladata. Ez a szerző érdemét öregbíti, de a kész alkotás és eredményei e mostoha körülménytől nem szenvednek.
Jogunknak a bizonyítás fogalmával és tárgyával, majd pedig a bizonyítás fajaival foglalkozik egy-egy szakasz. A következő szakasz a bizonyítás terhének van szánva, de a munka sulypontja ezen a fejtegetésen sem nyugszik. Ezzel azonban már in medias res vezet a szerző. A nagy anyaggazdagság mellett áttekinthetően, jól érthető, kellemes formában, egészséges mondatokban nyújtott tartalomról itt bővebben nem számolhatok. De mindenkinek, akinek van érzése a perjogunk e fejezetében felmerülő nehézségek iránt, Gaár könyvét figyelmébe melegen ajánlom. Az elvi kiinduló pontoktól le a gyakorlat részletkérdéséig az utbaigazítást megtalálja benne. Hogy a könyv betöltse azt a szerepet, amelyre hivatva van, és amelyben rá szükségünk van, a következő kiadásoknak – amelyeknek, hogy eljön idejük, nem kétlem – az elméleti téren jelentkező és a gyakorlatban érvényesülő ujabb felfogásokról és törekvésekről a jövőben is oly teljes képet kell adnia, amilyet az előttünk fekvő első kiadás a jelenről adott.