Asset Publisher

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – Európai Unió

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2022-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal az Európai Unióval foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

 

EU Migration Agencies

David Fernández-Rojo: EU Migration Agencies: The Operation and Cooperation of FRONTEX, EASO and EUROPOL. Cheltenham, Elgar, 2021. 254 p.
929.802 EU KK III

David Fernández-Rojo az európai és nemzetközi magánjog adjunktusa és a Jean Monnet Networks Európai Unió bűnüldözési és terrorizmusellenes munkacsoport koordinátora a Deusto Egyetemen. Fernández-Rojo kutatása a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai uniós ügynökségekre koncentrálódik, különösen a FRONTEX, az EASO és az EUROPOL működésére.

Az Edward Elgar Kiadó gondozásában, az „European Security and Justice Critiques” sorozatban 2021-ben megjelent monográfia az Unió decentralizált ügynökségei, mint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (FRONTEX), az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynökség (EUROPOL) feladatait és együttműködésük alakulását elemzi. A kétoldalú és multilaterális együttműködéseknek egy külön fejezetet szánt a szerző. A szakkönyv szemlélteti, hogyan alakítja ki a három intézmény a vonatkozó jogszabályok hatékony nemzeti végrehajtását, különös tekintettel a menekültválság után kialakult együttműködésre. Az ügynökségek egyre nagyobb részt vállalnak az EU migrációs politikájának működtetésében a nemzeti hatóságokkal karöltve. A szerző kritikus értékelést ad az intézmények jogi mandátumának közelmúltbeli bővüléséről és a gyakorlatban végzett tevékenységükről, illetve konkrét jogszabályi háttérrel hivatkozik a kurrens szabályozásra. A monográfia hat fejezete mellett ábrák, táblázatok és rövidítések jegyzékét, a mű végén pedig bibliográfiát és indexet találunk, melyek segítik a kötetben való eligazodást.

Az EU migrációs ügynökségeinek de jure és de facto működési hatáskörét és együttműködését bemutató könyv hasznos olvasmány lesz az Unió intézményeit és ügynökségeit kutatók, oktatók, jogászok, a nemzetközi kapcsolatok és a politikatudományok hallgatóinak, de a döntéshozók és a nem kormányzati szervezetek számára is számos új információval szolgál.

 

The Institutions of the European Union

Dermot Hodson et al. ed.: The Institutions of the European Union. Oxford, Oxford University Press, 2022. 474 p.
929.846 EU KK I

Dermot Hodson, a politikai gazdaságtan professzora a londoni Birkbeck Egyetem Politika Tanszékén, valamint vendégprofesszor a bruges-i College of Europe-on. Korábban közgazdászként dolgozott az Európai Bizottság Gazdasági- és Pénzügyi Főigazgatóságán. A kötet további szerzői között vezető szakértőket, akadémikusokat és gyakorló szakembereket is találunk.

A tanulmánykötet 2022-ben az Oxford University Press gondozásában a „The New European Union Series” sorozatban jelent meg. Átfogó tájékoztatást nyújt az uniós intézményekről, azok feladatairól, hatásköreiről és összetételéről. Az 5. kiadás újdonsága, hogy új fejezetekkel bővült a tanulmánykötet. Bemutatja, hogy a Brexit hogyan alakította át az EU legfőbb döntéshozó szerveit, elemzi az EU előtt álló legfontosabb kihívásokat, köztük a populizmus, a klímavészhelyzet és a Covid-19 járvány teremtette nehézségeket. A tanulmányok szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy annak érdekében, hogy a problémák kezeléséhez sürgősen szükség van egy sokszínűbb és befogadóbb intézményrendszer létrehozására, illetve a mostani intézményrendszer átalakítására.

A tanulmánykötet tizenhét cikket tartalmaz, melyeket a szerkesztők négy nagyobb fejezet köré csoportosítottak. Az első fejezetben az uniós intézményeket működését ismerhetjük meg: az Európai Tanács mint legfőbb döntéshozó szerv, az Európai Unió Tanácsa mint társjogalkotó, koordinátor és végrehajtó, továbbá az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Bírósága mind-mind helyett kap a kötetben.
A következő fejezet tanulmányai más uniós intézmények, például az Európai Számvevőszék vagy az Európai Ombudsman kapcsolatrendszereit mutatja be.
A harmadik egységben az unió szakpolitikáihoz, azaz a bel- és igazságügyi együttműködéshez, a gazdasági és monetáris unióhoz, a belső piachoz, a migrációhoz, a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó intézmények munkájáról és kapcsolatrendszeréről, illetve az ezekben az intézményekben történt változásokról és a kihívásokra adott válaszaikról olvashatunk.

A negyedik fejezetben a COREPER (Állandó Képviselők Bizottsága), az Európai Unió Tanácsa munkáját segítő testületet, az Európai Parlamentben működő pártok munkáját, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága konzultációs tevékenységét ismerhetjük meg közelebbről. A tizenhetedik, egyben záró tanulmány az EU intézményi politikájának legfontosabb feladatairól szól, mely öt téma köré fűzi a teendőket.

A tanulmányok végén hasznos információkat, vitakérdéseket és ajánlott irodalmat találunk, amely a tanulás segítéséhez és az információszerzés bővítéséhez nyújt támogatást. Az összefoglalókat a fejezetek elején olvashatjuk. A közel ötven oldalas hivatkozási jegyzéket és a részletes tárgyszó index a könyv végén kapott helyet, utóbbi a kötet könnyebb használatában nyújt segítséget.

 

The European Union and Global Environmental Protection

Mar Campins Eritja: The European Union and Global Environmental Protection: Transforming Influence into Action. London, Routledge, 2021. 186 p.
929.805 EU KK XVIII

Mar Campins Eritja a nemzetközi és az uniós jog professzora a Barcelonai Egyetemen. Fő oktatási és kutatási területe a közösségi jog és az európai és nemzetközi környezetvédelmi jog. Fulbright ösztöndíjas volt az American University Washington College of Law-n, ma pedig számos egyetem vendégprofesszora, többek közt tanít Ottawában, Montrealban, Puerto Ricóban és Finnországban, emellett egy vízkutató intézet igazgatótanácsának tagja is.

A tanulmánykötet az Európai Bizottság által, az Erasmus+ program keretében finanszírozott kutatás (2017-2020) eredménye, mely 2021-ben, a „Routledge Studies in Environmental Policy” sorozatban jelent meg. A kilenc tanulmányt tartalmazó kötet a környezetvédelemmel, azon belül a nemzetközi és európai szintű klímapolitikával foglalkozik. Egy teljes fejezet szól az éghajlatváltozás elleni küzdelem uniós és nemzetközi kihívásairól. Az EU fokozni szeretné nemzetközi befolyását a klímavédelem területén, Kínával való szövetsége erősödött, miután az Egyesült Államok kilépett a Párizsi Megállapodásból. Mindemellett négy területről, a klímaváltozás, a biodiverzitás, a többoldalú kereskedelem és a szabályozatlan halászat témaköréből közöl esettanulmányokat a kötet. Nemzetközi szinten a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést az Aarhusi Egyezmény biztosítja. Az EU igazodik a nemzetközi környezetvédelmi rendszerekhez, de a végrehajtás még nem megfelelő.

Egy fejezet a környezetvédelmi menekültekről szól, akik nagyon is jelen vannak a kontinensen, ám akikről szinte megfeledkezett a migrációs politika. Ők azok az emberek, akik a környezetváltozás hatása miatt hagyták el otthonaikat. Számos tanulmány szól a környezeti bűncselekmények szabályozásáról. Az Unió célja, hogy megerősítse pozícióját a nemzetközi környezetvédelmi rendszerben, és egyben a nemzetközi környezetvédelmi szabályozásnak is szeretne megfelelni, ennek érdekében két irányelv alkalmazását javasolta a tagállamoknak. A fenntartható fejlődés céljait, érvényesítését és a 2019-es európai zöld megállapodást mutatják be a következő fejezet tanulmányai.

A befejező rész „A környezeti igazságosság az uniós jogban és politikákban” címet viseli, melyben a környezeti igazságosság versus fenntartható fejlődés és az alapvető uniós értékek témaköreiben találunk a négy éves kutatás eredményéből származó hasznos gondolatokat.

Ez a tanulmánykötet nagy jelentőséggel bír a nemzetközi környezetvédelmi jog és politika iránt érdeklődő diákok, kutatók és uniós döntéshozók körében, mivel a legfrissebb információkat tartalmazza. A kötet használatához tárgyszó indexet találunk a könyv végén, rövidítések jegyzékét a könyv elején és bibliográfiát a tanulmányok végén, melyek segítik a kutatási munkát.

 

Extraterritoriality of EU Economic Law

Nuno Cunha Rodrigues: Extraterritoriality of EU Economic Law: The Application of EU Economic Law Outside the Territory of the EU. Cham, Springer, 385 p.
929.812 EU KK VII

Nuno Cunha Rodrigues a Lisszaboni Egyetem Jogi Karának docense és az egyetemen működő Európai Intézet alelnöke, emellett a CIDEEFF (Európai, Gazdasági, Pénzügyi és Adójogi Kutatóközpont) igazgatóhelyettese és a Portuguese Journal of Competition and Regulation című szakfolyóirat szerkesztője, tanácsadó testületének tagja. Számos könyvet és cikket írt a versenyjog, uniós jog, közbeszerzési és gazdasági szabályozás témában. Nuno Cunha Rodrigues több egyetemen tanított Portugáliában és külföldön egyaránt, valamint az Európai Bizottság által adományozott Jean Monnet-díj birtokosa.

A Springer gondozásában és Nuno Cunha Rodrigues szerkesztésében 2021-ben jelent meg a tanulmánykötet, a „European Union and its Neighbours in a Globalized World” című sorozat 4. részeként. Az európai és nemzetközi joggal és politikákkal foglalkozó sorozatban az Európai Unió globális aktor szerepét tölti be. A sorozat a határokon átnyúló tudományos együttműködések nyomán létrejött kutatási eredmények publikálását és terjesztését támogatja. A tanulmányok szerzői az uniós jog nemzetközileg elismert szakértői.

A kötet az EU gazdasági jogával foglalkozik, új megvilágításba helyezve az uniós jog alkalmazását az EU területén és azon kívül is, úgy, mint az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban, vagy akár Brazíliában – ettől válik valóban érdekes és hiánypótló olvasmánnyá a kutatók számára. A nemrégiben jóváhagyott szabályok megnehezítették az uniós jog alkalmazását a globalizált világban. A szerkesztő a szerzők tanulmányait öt téma köré csoportosította, melyek a versenyjog, a fogyasztói jogok, a környezetvédelem, az adatvédelem, a külföldi befektetések és a belső piac. A tanulmányok számos jogesetet és az adott témához illeszkedő uniós joganyagot mutatnak be.

A fejezetek sokszínű tartalma teszi izgalmassá a könyvet. A tanulmányok az alábbi témákat járják körül: versenyjog, kartellek, különböző egyesülések ellenőrzése, állami támogatások és a nemzeti versenyhatóságok közötti együttműködés, az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok, külföldi befektetések, az EU kereskedelmi megállapodásai, Georgia, Moldova és Ukrajna nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályai, az EU környezetvédelmi szabályozása, valamint a határokon átnyúló adatszolgáltatások az EU és Brazília, illetve az EU és az USA viszonylatában.

 

Moral Power of the European Union in the South Caucasus

Syuzanna Vasilyan: Moral Power of the European Union in the South Caucasus. London, Palgrave MacMillan, 2020. 331.
929.888 EU KK VI

Dr. Syuzanna Vasilyan adjunktus a Brüsszeli Egyetem Jean Monnet Európai Tanulmányok Tanszéken, kutatási területe a nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi szervezetek és az Európai Unió külkapcsolatai.

Vasilyan monográfiája 2020-ban jelent meg a Palgrave Macmillan Kiadónál. A könyv az Európai Unió külkapcsolatai szakpolitikához tartozó szomszédságpolitika témával foglalkozik a dél-kaukázusi országok vonatkozásában. Örményországot, Azerbajdzsánt és Georgiát vette górcső alá, kutatása mintegy harminc évet ölel át az 1990-as évektől kezdődően napjainkig. Az elemzés felvázolja a kutatás legfontosabb eredményeit és megállapításait a demokrácia előmozdítása, konfliktusmegoldás, biztonság-, energia- és kereskedelempolitika témakörében. A szerző újragondolja az Európai Unió és tagállamai szerepét, elsősorban az USA-hoz, Oroszországhoz, Törökországhoz és Iránhoz, másodsorban a dél-kaukázusi régióhoz való viszonya tükrében. A kutató a politikatudomány, a politikai filozófia, a nemzetközi kapcsolatok, a külpolitika és az európai tanulmányok szakirodalmára támaszkodva egy új fogalmi keretet dolgozott ki az „erkölcsi hatalom” jelentésének és jelentődésének megértéséhez. Eredményei rávilágítanak az EU változó erkölcsi erejére elsősorban a szomszédságpolitika és a konfliktusrendezés terén, de a többi szakpolitika vonatkozásában is. Vasilyan interdiszciplináris módszertannal dolgozott kutatása során, tágabb perspektívából vizsgálva az EU kül- és biztonságpolitikai tevékenységét, külügyi és diplomáciai kapcsolatait.

 

Exceptions in EU Copyright Law

Tito Rendas: Exceptions in EU Copyright Law: In Search of a Balance between Flexibility and Legal Certainty. Alphen aan den Rijn, Wolters Kluwer, 2021. 440 p.
927.029 EU KK XI

 

Dr. Syuzanna Vasilyan adjunktus a Brüsszeli Egyetem Jean Monnet Európai Tanulmányok Tanszéken, kutatási területe a nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi szervezetek és az Európai Unió külkapcsolatai.
A könyv, a szerző által 2020. szeptember 25-én, az Universidade Católica Portuguesa-n megvédett doktori értekezés összefoglalójának első részét tartalmazza, amely a Wolters Kluwer Kiadónál 2021-ben jelent meg az „Information Law Series” 45. köteteként. Öt fejezetben mutatja be a szerző az uniós szerzői jog jogfejlődését az 1988-ban létrejött Zöld Könyvtől kezdve (COM (88) 172 final) a 93-ban megfogalmazott Fehér Könyvön (COM (93) 700 final) keresztül a 2019-es irányelv (2019/790) megszületéséig. Az értekezés gerincét azonban az Európai Unió legfontosabb szerzői jogi jogszabálya, az ún. InfoSoc irányelv (az Európai Parlament és Tanács 2001/29. EK irányelve [2001. május 22.]) kivételekről szóló 5. cikkének elemzése adja. Az irányelvben megfogalmazott kizárólagos jogok létfontosságú ellensúlyát jelentik a szerzői jogi kivételek, amelyek „olyan fontosak, mint lyukak a sajtban” – idézte dolgozatában egy kollégáját Tito Rendas, a mű szerzője.

A szerzői jogok megfelelősége számos vita tárgya volt a tudományos és politikai körökben. A vitában résztvevők két táborra szakadtak, az egyik oldal az akadémikusokat, az információtechnológiai cégeket és a digitális jogokkal foglalkozó civil szervezeteket foglalja magába, akik bírálják az InfoSoc irányelvet, arra hivatkozva, hogy az nem elég rugalmas, és nem teljesíti a jogbiztonsági ígéreteket. Ők a szerzői jog reformját követelik. A másik oldal a kreatív iparágakban tevékenykedőkből, a kiadókból és néhány akadémikusból álló csoport, általában a status quo-t támogatják, azzal érvelve, hogy az nem csak jogbiztonságot nyújt, hanem a változásokhoz is alkalmazkodik. Abban viszont megegyeznek, hogy a kivételeknek egyensúlyt kell teremteniük a rugalmasság és a jogbiztonság között. Ami a rugalmasságot illeti, az InfoSoc irányelvnek egyrészt az elavulás megelőzésére kell törekednie, másrészt tiszteletben kell tartania a különböző tagállamok jogi hagyományait és sajátosságait. A jogbiztonság fogalmát egyrészt arra használják, hogy a szerzői jogi törvény képes legyen irányítani a felhasználók és a jogtulajdonosok magatartását a jogsértő és nem jogsértő felhasználások tekintetében, másodszor pedig hogy a nemzeti jogszabályok közelítése egymáshoz alapelv maradjon. Mindemellett a keretrendszer olyan alapvető szempontokat is vizsgál, mint a technológiai fejlődés előmozdításának szükségessége, a szerzői joggal védett művek jogosulatlan felhasználásán alapuló digitális technológiák jogi státusza, valamint az Egyesült Államok mintájára készült szabvány előnyei és hátrányai. A zárófejezetben a szerző reformjavaslatokat terjeszt elő, megfogalmazza azok előnyeit és válaszol az esetleges kifogásokra is.

Rendas a szakirodalmat igen alaposan körüljárta, és megvizsgálta az azokban megjelent javaslatokat, ezt mutatja a közel hatvan oldalas bibliográfia és azok a jegyzékek, melyeket a könyv végén találhatók – a jogesetek, az uniós jog és a nemzeti jogszabályok jegyzékei.