Jing Men – Simon Schunz – Duncan Freeman: The Evolving Relationship between China, the EU and the USA: A New Global Order? London, Routledge, 2019. 234 p.

A tanulmánykötetet Jing Men, a bruges-i EU–Kína Kutatóközpont igazgatója, Duncan Freeman ugyanitt kutató és Simon Schunz, a szintén bruges-i Európa Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanulmányok Tanszék professzora szerkesztette. A nemzetközi politika és nemzetközi kapcsolatok témában 11 tanulmányt tartalmazó kötet 2019-ben jelent meg a Routledge kiadó gondozásában.

A tanulmányok feltárják a három hatalom kétoldalú kapcsolatait és azokat a lehetőségeket, melyek révén együtt vehetnek részt a nemzetközi politika alakításában. A szerzők megvizsgálták Kína, az USA és az EU kapcsolatát különböző területek, úgymint a kül- és biztonságpolitika, közgazdaságtan és kereskedelempolitika, valamint az éghajlatváltozás és energiapolitika vonatkozásában. Az elemzések bemutatják mindhárom szereplő világpolitikában játszott egyéni és globális szerepét, valamint stratégiai és politikai álláspontját és magatartását. A kül- és biztonságpolitika területén különös jelentőséggel bír a három fél együttműködése. Három fejezet tanulmányai ezért kiemelten foglalkoznak Kína és az EU, Kína és az USA, illetve az EU és az USA kapcsolataival, bemutatva azok fejlődését, alakulását az elmúlt időszak folyamán.

A két nagyhatalom, Kína és az USA Európai Unióval fenntartott kapcsolatai jellemzően nagy érdeklődésre tartanak számot a kutatók, az oktatók és a hallgatók körében egyaránt, így e kötetet számos olvasónk haszonnal forgathatja.

Andreas Raspotnik: The European Union and the Geopolitics of the Arctic. Cheltenham, Elgar, 2018. 231 p.

Dr. Andreas Raspotnik Norvégiában, a bodø-i Északi-sark Központ vezető kutatója és az oslói Fridtjof Nansen Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatásai az Európai Unió sarkvidéki politikájára, a tengeri szállításra és a nemzetközi jogra összpontosulnak.

The European Union and the Geopolitics of the Arctic című kötete igazán hiánypótló mű a politikatudományi szakirodalomban. Az Északi-sarknak mind fontosabb szerep jut a nagyhatalmi viszonyrendszerben, hiszen egy egyelőre korlátozottan feltárt, ám erőforrásokban igen gazdag területről van szó, amely geopolitikai szempontból leginkább Kína, Oroszország és az USA érdeklődésének középpontjába került az elmúlt években. Új kereskedelmi útvonalak alakultak ki a régióban, amelyek az energia- és időmegtakarítás mellett biztonságpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

Andreas Raspotnik könyve 2018-ban jelent meg, amely a 2008-ban kezdődő, 10 éves kutatásának eredményét mutatja be. Raspotnik arra kereste a választ, hogy az Európai Uniónak van-e esélye jelentős szereplővé válni az Északi-sarkvidéken a 21. század elején, és miként érvényesítheti érdekeit e szomszédos régióban. Annak ellenére, hogy az Európai Unió jelenleg nem meghatározó geopolitikai szereplő az Északi-sarkon, bizonyos területeken fontos befolyással bír a sarkvidék életében, különös tekintettel az éghajlat- és környezetvédelmi politikára, a fenntarthatóságra, a közlekedésre vagy a halászatra és a tudományos kutatásra vonatkozóan. A kötet mindezeket a szempontokat vizsgálva elemzi az Európai Unió sarkvidéki törekvéseit és lehetőségeit.

Raspotnik művét ajánljuk mindazon olvasóinknak, akik az EU nemzetközi kapcsolataival, regionális- és szomszédsági politikájával foglalkoznak vagy egyszerűen csak érdeklődnek az Északi-sarkvidék kínálta új lehetőségek és politikai kihívások iránt.

Charlotte Rommerskirchen: EU Fiscal Policy Coordination in Hard Times: Free Riders on the Storm. Oxford, Oxford University Press, 2019. 210 p.

Charlotte Rommerskirchen a nemzetközi politikai gazdaságtan fiatal oktatója az Edinburgh-i Egyetemen, ahol doktori fokozatát is szerezte 2014-ben. 2013 és 2018 között ERC által finanszírozott kutatási projektben vett részt Donald MacKenzie kutatóval, témájuk a pénzügyi piacok, azon belül az európai adósságválság és az államkötvény-piacok álltak.

Egy igazán aktuális uniós szakpolitika, a fiskális politika témáját gazdagítja Charlotte Rommerskirchen az Oxford kiadásában 2019-ben megjelent monográfiája. Az uniós fiskális politika koordinációja „békeidőkben” sem könnyű feladat a közösség életében, de a gazdasági válság még komolyabb kihívás elé állította a szervezetet. Charlotte Rommerskirchen kilenc fejezetben foglalja össze az európai gazdasági együttműködés nehézségeit és eredményeit a nagy recesszió és az európai adósságválság idején. A szerző Mancur Olson „kollektív cselekvési elméletére” támaszkodott a kötet megírásakor, felhasználva a statisztikai elemzések következtetéseit és a kulcsszereplőkkel készített átfogó interjúk során elhangzottakat. A recesszió idején az EU gazdasága megkövetelte a problémák közös megoldását, a költségvetési kérdésekben pedig ez különösen igaz volt. A válság során sokan megértették, hogy pénzügyi-gazdasági értelemben mindannyian függünk egymástól, ezért közös fellépésre van szükség a válságból való kilábaláshoz. Az Európai Unió a paradigmaváltás eredményeként 2011-ben létrehozta a Növekedési és Stabilitási Paktumot, majd a Költségvetési Paktumot, melyek hozzájárultak a gazdaság helyreállításához.

Ajánljuk a könyvet azoknak a szakembereknek, oktatóknak és kutatóknak, akik az Európai Unió gazdaságát és fiskális politikáját történetiségében is vizsgálják. A szövegbe ágyazott grafikonok, statisztikai adatok, valamint mellékletek, betűrendes mutató és bibliográfia segíti az olvasót a témában való elmélyülésben.

The European Commission 1986-2000: History and Memories of an Institution. Luxembourg, Eur-Op, 2019. 872 p.

Az Európai Unió Kiadóhivatala 2019 adta ki az Európai Bizottság történetéről készült nagyszabású kiadványsorozat harmadik kötetét. Az első kötetet, amely az Európai Bizottság 1958–72 közötti időszak intézménytörténetét mutatja be 2007-ben vehettük kézbe, a második kötet pedig, amely az 1973-1986-os időszakot öleli át 2014-ben jelent meg. A harmadik kötetben az Európai Bizottsággal összefüggő, 1986 és 2000 között bekövetkezett változásokat követhetjük nyomon. Németország és Franciaország között megerősített kapcsolatra támaszkodhatott Jacques Delors, az Európai Bizottság akkori elnöke, amikor irányításával három nagy projekt indult el: belső piac megvalósítása, a gazdasági és monetáris unió létrehozása és a nagyszabású bővítési folyamatok előkészítése. A berlini fal leomlása után felgyorsultak az európai integrációs tárgyalások a közép- és kelet-európai országokkal. A következő elnökök – Jacques Santer és Romano Prodi – gondoskodtak a projektek befejezéséről és az Európai Unió történetének eddig legnagyobb bővítésének előkészítéséről.

A több mint nyolcszáz oldalas mű összeállításához szükséges kutatásokat, elemzéseket 52 kutató végezte, több mint 30 egyetemen. Szóbeli meghallgatások és több tízezer oldal dokumentum átvizsgálása tette lehetővé, hogy új megvilágításba helyezzék az Európai Bizottság 1986 és 2000 között folytatott munkáját. Az előszót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság 2019-ben leköszönő elnöke írta. Az igen vaskos mű 23 fejezetet tartalmaz, négy nagy téma köré gyűjtve: az Európai Bizottság belső működése, gazdasága, szolidaritási politikája és a Bizottság külkapcsolatai. A mű végén öt mellékletet találunk, melyek nagy segítséget nyújtanak a könyv használatához: Források, bibliográfia és idővonal, amely szinte napra pontosan bemutatja mi is történt az Európai Bizottságban 1986 és 2000 között, emellett pedig a kötetben találunk még információkat a szerzőkről, illetve egy névmutatót és a rövidítések listáját.

Ajánljuk a kötetet mindazon olvasóinknak, akik az Európai Unió intézményrendszerét kutatják, azon belül az Európai Bizottság működéséről, munkájáról vagy éppen a főigazgatóságairól szeretnének részletes és pontos információt kapni.

James Ker-Lindsay – Ioannis Armakolas – Rosa Balfour – Corina Stratulat: The National Politics of EU Enlargement in the Western Balkans. London, Routledge, 2020. 137 p.

A Routledge kiadó ’The Southest Europe and Black Sea Series’ sorozatban eddig megjelent kötetek Délkelet-Európát, Törökországot és Koszóvót elemezték. A most megjelent negyedik kötet a nyugat-balkáni országokkal, jelesül az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésével foglalkozik. Az integrációs folyamat során az EU segítséget nyújt az unióba belépni kívánó országoknak, hogy teljesíteni tudják az előírt kritériumokat, és végre tudják hajtani az ehhez szükséges gazdasági és demokratikus reformokat. A csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok, mint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia, hamarosan az Unió tagállamai lesznek. A felkészülési folyamat különböző módokon és ütemben zajlik, de tény, hogy minden említett állam komolyan fáradozik azon, hogy mielőbb teljesíteni tudják a kritériumokat.

Az európai bővítést elsősorban intézményi perspektívából elemezték a kutatók, az Európai Unió nagyon kevés figyelmet fordított arra, hogy a bővítési folyamatban az egyes tagállamok miként tekintenek a nyugat-balkáni régióra. Jelen kötet szerzői most ezt a hiányt kívánták pótolni. Hét fejezetben más és más szemszögből írnak a szerzők az európai integrációról, a tagállamok és Nyugat-Balkán viszonyáról. Ezek a tényezők magukba foglalják a gazdasági és kereskedelmi célokat, a régióhoz és az egyes csatlakozó államokhoz fűződő kapcsolatukat, a bevándorlással kapcsolatos aggályokat, az általános külpolitikai prioritásokat és a nemzeti ideológiai megközelítéseket. Megtudhatjuk, hogy míg egy olyan kulcsfontosságú állam, mint Németország, támogatja a nyugat-balkáni bővítést, a nem különben jelentős Franciaország mindeközben nagyrészt közömbösen áll a kérdéshez. Nagy-Britannia, egykor a bővítés egyik vezető szószólója volt, a Brexit után azonban lelkesedése irrelevánssá vált. Olaszország a bővítés során elsősorban nemzeti érdekeit igyekszik érvényesíteni, Magyarország a bővítés támogatók mellet áll. Görögországnak ambivalens a kapcsolata a nyugat-balkáni országokkal, míg Ciprus egyértelmű támogatásáról biztosítja az országokat.

Összességében egy valóban hiánypótló művet ajánlunk olvasóink figyelmébe, különösen azoknak az oktatóknak és hallgatóknak, akik az Európai Unió bővítési politikájával, azon belül is a nyugat-balkáni bővítéssel foglalkoznak, vagy azon kutatóknak, akik a nyugat-balkáni országok és a tagállamok viszonyát vizsgálják.

Jonathan Olsen – John McCormick: The European Union: Politics and Policies. London, Routledge, 2019, 378 p.

Jonathan Olsen és John McCormick munkájának hatodik bővített és átdolgozott kiadása 2019-ben jelent meg. Az első kiadástól eltelt közel tíz év változásait frissített adatokkal, táblázatokkal, ábrákkal és új fényképekkel mutatja be a szerzőpáros. Az első fejezetben az Unió történetéről olvashatunk, míg a második részben az Európai Unió főbb intézményeiről tájékozódhatunk. A harmadik fejezetben a szakpolitikákról és a külkapcsolatokról kapunk átfogó képet, köztük a gazdaságpolitika, belső piac, kohéziós politika, agrárpolitika és környezetvédelem alapvető kérdésiről. A külkapcsolatok rész ’Az EU és a világ’ címet viseli, amely nagyon színes témákat érint, többek között a közös külpolitika, biztonságpolitika, kereskedelempolitika, szomszédságpolitika vagy a menekültpolitika kérdésköreit, Kelet-Európa és Oroszország viszonyának problematikáját, valamint az EU az Egyesült Államokkal folytatott kapcsolatainak egyes vonatkozásait. A világ az Európai Uniót az egyik gazdasági és politikai nagyhatalomnak tekinti, ám ez kihívások elé is állítja Európán. Az Uniónak komoly döntéseket kellett hoznia a globális változások kezelésében. A könyv naprakész áttekintést és információt ad mind az intézmények előtt álló feladatokról, mind az egzisztenciális fenyegetésekről a globális világban.

A két szerző az Egyesült Államokban él, Jonathan Olsen a Texas Woman’s University tanára, szakterülete Németország és az Európai Unió politikája. Háromszoros Fulbright-ösztöndíjas kutató. John McCormick az Indiana University professzora, kutatási területe az Európai Unió környezetpolitikája és a transzatlanti kapcsolatok.

A könyv használatához számos mellékletet találunk (az európai integráció kronológiája, kutatási források, szójegyzék, betűrendes index, grafikonok, fényképek mutatója), a tanulmányok végén pedig bibliográfia segíti a kutatók munkáját.

A könyv alapvető olvasmány a politológus hallgatóknak, de figyelmükbe ajánljuk mindazoknak, akik az Európai Unió működésével és történetével foglalkoznak.