2024. augusztus 29-30-én a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár ismét megrendezte a Jövő könyvtára elnevezésű konferenciát, amelyet 2018 óta szerveznek meg évenként, és amelynek célja egyes intézmények bemutatása, szakmai tevékenységek ismertetése, valamint a könyvtárak előtt álló, jelen- és jövőbeli kihívások megbeszélése mellett a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok közötti kapcsolatépítés és kapcsolattartás. E rangos eseményen idén 99 magyar könyvtáros vett részt a Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, Magyarországról és Romániából. Könyvtárunkat dr. Urai-Tóth Éva főosztályvezető-helyettes, Villám Judit osztályvezető és Maltsik Balázs vezető szakreferens képviselte.

A konferenciát a hagyományoknak megfelelően a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István termében nyitották meg. Gálovits Rózsa, a konferencia főszervezője köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd Szőcs Endre igazgató a szakmai együttléten túl a több esztendőn át visszatérő kollégák baráti és jó partneri kapcsolatának jelentőségéről beszélt. Székelyudvarhely polgármesterének és Bíró Barna-Botond Hargita Megye Tanácsának elnökének köszöntő szavai után következtek az aktuális témákról szóló előadások:

Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, a Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője az olvasásnépszerűsítésre fókuszált. A könyves influenszerek befolyását és kommentárjaik hatását fejtette ki egy diákja doktori disszertációjához készült felmérés alapján.
Lovas-Szabó Kitti Budapestről az a.lapozó meseklub vezetőjeként a „csendes” könyvekből tartott foglalkozások segítségével közösségi élményt varázsol a gyermekcsoportoknak. A Silent Bookkal szélesíti a fiatalok fantáziáját, valamint visszahozza a hajdani mesélés világát, nem csak a gyermekek számára.

Kovácsné Koreny Ágnes, a Budapesti Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójának előadása a könyvtára által megrendezett Közkönyvtári Börze eredményének bemutatására összpontosult, ahol lehetőséget adtak a közkönyvtáraknak, hogy be tudják mutatni könyvtáros társaiknak ötleteiket, illetve azok gyakorlatba történő átültetését. Ezek az újdonságok mintaként szolgálnak más könyvtárak számára is.

Hollandiából Merel Kuitert, a NOBB (Libraries of Noord-Oost Brabant) könyvtárosa online tartotta előadását a Programming for and with Young Adults című programjuk bemutatásával. A 18-25 év közötti fiatal felnőtteket csalogatják be a könyvtárba, az ottani könyvtárosok által szervezett programok segítségével. Megkérdezik őket aktuális problémáikról, érdeklődnek programötleteikről az általuk kiválasztott időpontban, amikor a lehető legtöbben jönnek el. Legfontosabbnak a fiatalokkal kialakított bizalmi és partneri viszonyt tartja. Egyik izgalmas programjuk az „élő könyvtár” volt, amelyben „embereket kölcsönözhettek ki”, akikkel egy bizonyos témáról beszélgethettek.

Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közkönyvtárak jövőbeli szerepe mellett arról beszélt, hogy mit várnak el az őket fenntartók az intézményektől. Kifejtette, hogy a könyvtáraknak láttatni kell magukat és kulturális tevékenységüket, melynek ismeretében a fenntartó is szívesen támogatja az intézményeket.

A Városi Könyvtárban folytatódott a konferencia, ahol Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője és Agyagási Hajnal, a Maros Megyei Könyvtár egyik osztályvezetője beszéltek könyvtárukról és az általuk szervezett programokról. A város magyar és román lakosságát is igyekeznek bevonni a kulturális programokba. Elérhető és publikus helyeken reklámozzák programajánlataikat. Népszerűek a kiállítások, könyvbemutatók, különböző tematikus előadások a város nevezetességeiről, vagy annak híres embereiről. A Teleki-Bolyai Könyvtár már régebbtől csatlakozott a Múzeumok éjszakája programhoz. A Beszélő könyvek rendezvénysorozatukon szakértők bevonásával a gyűjteményükben fellelhető könyvekről tartanak bemutatókat.

Másnap a könyvtárosok az előző napi előadók témái köré szervezett kerekasztal beszélgetésekből választhattak. Ezt követően számos érdekes program várt rájuk, Szabó Károly fényképezéstörténeti előadása után ellátogathattak a Kovács-fényképészethez, ahol egy működő fotótörténeti műhellyel ismerkedhettek meg, valamint megnézhették a Haáz Rezső Múzeumban a Bolyai – Erdély Géniusza kiállítást is. A résztvevők kipróbálhatták a városi könyvtár földrengés-szimulátorát és az interaktív sószobát, illetve éjjelbe nyúlóan részt vehettek a Nyitott könyvek éjszakája című könyvtári rendezvényen is.

​​​​​Mint minden évben, a konferencia ezúttal is remek lehetőséget kínált az Országgyűlési Könyvtár munkatársainak arra, hogy találkozhassanak a „Könyvtár, ami összeköt” pályázati program egykori résztvevőivel.