Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolata évezredes múltra tekint vissza. Több mint ezer évvel ezelőtt II. Szilveszter pápa független keresztény királyságnak ismerte el Magyarországot, megalapította hazánk első érsekségét, a legenda szerint pedig magát a Szent Koronát is ő küldte Szent István királynak.

Később azonban, a középkori Magyarországon erőskezű királyunk, II. Géza és a Szentszék között már nem volt felhőtlen a kapcsolat elsősorban az egyházi és világi jogköröket illető nézeteltéréseknek és a dalmáciai magyar uralom körüli vitáknak köszönhetően. A kései Árpád-kor jellemzője volt, hogy közvetlen pápai intézkedések születtek a magyar királysággal, a trónnal kapcsolatban. A pápák legátusokat küldtek Magyarországra, akik zsinatokat szerveztek és bírói tevékenységet is folytattak. Az Anjouk idejében nehézséget okozott a Szentszékhez fűződő kapcsolatban, hogy a királyok a főpapi javadalmak adományozásának jogát kezdték maguknak tulajdonítani. Nagy Lajos például többször nyíltan szembefordult a pápával egyes püspöki kinevezések kérdésében. A mohácsi csata előtt állandó nuncius (pápai követ) működött az országban Antonio Giovanni da Burgio személyében, aki egyébként világi ember volt. A török uralom alatt a Szentszék követeket küldött hazánkba, akik a védelem szervezői, lelkesítői és előmozdítói voltak. A törökök Magyarországról (és Európa nagy részéről) való kiűzését szintén pápai közbenjárással sikerült elérni: XI. Ince pápa fáradhatatlan erőfeszítései, és az általa létrehozott Szent Liga katonai együttműködése eredményeképp szabadult fel többek között Buda is. Magyarország önállóságának megszűnésével és a királyi székhely külföldre kerülésével már a bécsi nuncius volt az, aki ápolta a kapcsolatokat a Szentszék, a magyar Katolikus Egyház és a társadalom között.

A 20. században első ízben a Károlyi-kormány tett lépéseket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szentszékkel, ám a hivatalos kapcsolatfelvételre már a Horthy-korszak hajnalán, 1920. július 26-án került sor, amikor Gróf Somssich József, Magyarország első vatikáni követe átadta megbízólevelét XV. Benedek pápának.A két világháború között Magyarország önálló pápai képviseletet kapott, de a II. világháború után több más követtel együtt Angelo Rotta pápai nunciust a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése értelmében 1945. április 4-én kiutasították az országból, ezzel pedig megszakadtak a diplomáciai kapcsolatok.

A 60-as évektől voltak törekvések a diplomáciai kapcsolatok visszaállítására. A II. Vatikáni Zsinatot XXIII. János pápa nyitotta meg 1962-ben. Lehetővé vált, hogy a keleti országokból, köztük Magyarországról is, hogy néhány püspök Rómába utazzon.A harmadik ülésszakon (1964. szeptember 14.–november 21.) a magyar főpásztorok közül Hamvas Endre, Ijjas József, Bánk József, Cserháti József, Kovács Sándor, Winkler József és Brezanóczy Pál vehetett részt. A zsinat a XX. század egyik legjelentősebb egyháztörténelmi eseménye volt, határozatai és eredményei hatalmas előrelépést jelentettek az ökumenikus nyitásban. A párbeszéd folytatódott a magyar-vatikáni tárgyalások után a következő évtizedekben is. A Szentszék és a magyar kormány írásban rögzítette a feladatokat, vállalásokat és ígéreteket, mint pl. az információátadási kötelezettséget.Ezt a kétoldalú egyezményt 1964. szeptember 15-én, Budapesten írták alá. A bilaterális egyezmény egyik fontos eredménye volt, hogy Rómában újra megnyílhatott a Pápai Magyar Intézet a magyar egyházmegyékből érkező papok számára. Ez szimbóluma lett a magyar egyház és a Szentszék közötti hagyományos kapcsolatok újjászületésének.

A rendszerváltozást megelőző években élénkült fel ismét a párbeszéd a két állam között, melynek eredményeként 1990. február 9-én hivatalosan is helyreállt a diplomáciai kapcsolat az Apostoli Szék és hazánk között, ezt követően létrejött Magyarországon a Szentszék Apostoli Nunciatúrája, a Vatikánban pedig a Magyar Köztársaság Nagykövetsége.

Felhasznált irodalom:

CASAROLI, Agostino: A türelem vértanúsága. Bp. Szent István Társulat, 2001. 414 p.

FEJÉRDI András (szerk.): Magyarország és a Szentszék diplomáciai kapcsolatai 1920-2015. Bp.-Róma, Balassi Intézet, 2015. 279 p.

VÖRÖS Géza: Adalékok a magyar-vatikáni diplomáciai kapcsolatok 1989/1990-es újrafelvételéhez. = Betekintő 4/2017. 9. (e-dok: https://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2017_4_voros_0.pdf)

EÖRDÖGH István: A pápai nunciatúra újraalakulása Magyarországon 1920-ban. = Történelmi Szemle 1/1997. 99-110. p. (e-dok: https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1997-1/099-110_eordogh.pdf)