1945. február 26-án jelent meg „Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 530. M. E. számú rendelete a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek megsemmisítéséről”, mely előírta, hogy az ilyen jellegű dokumentumokat a könyvtárak szedjék össze és küldjék el az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), azzal a kiegészítéssel, hogy a nemzeti könyvtár egy teljes sorozatot a tudományos kutatás számára megőrizhet. A „fasiszta dokumentumok” kérdésköre az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenből Pestre költözése utáni időkben került előtérbe. 1945 nyarán Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, írt a miniszterelnöknek és a Könyvtár fasiszta anyagainak beszolgáltatása alól mentességet kért. Dálnoki Miklós Béla válasza szerint ez a rendelkezés a Nemzetgyűlés Könyvtárára nem vonatkozik. Így, „további intézkedésig” a Nemzetgyűlés elnöke részletesen szabályozta a már „zároltnak” minősített művek kezelését és használatát. A könyvtár jelentős számú zárt gyűjteményt alakított ki 1946 és 1947 folyamán a „fasiszta sajtótermékekből”. Az ide sorolt dokumentumokat „Zárt anyag” vagy „Szigorúan bizalmas” bélyegzővel látták el.

A „további intézkedés” azonban nem sokáig váratott magára. 1947. március 6-án s Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) utasította a Nemzetgyűlés Könyvtárát, hogy az állományában lévő „fasiszta és szovjetellenes sajtótermékeket” adja át az OSZK-nak, amely március 10-én hivatalosan át is vett 3046 kötet „fasiszta sajtóterméknek” minősített könyvet és 656 kötet hírlapot. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) utasította az OSZK-t, hogy ezt az anyagot külön helyiségben kezeljék, és az továbbra is a Nemzetgyűlési Könyvtár tulajdonát képezze.

A fordulat éve (1948) és a Rajk-per (1949) után, de különösen az ’50-es években nőtt meg jelentősen a zárt anyagok mennyisége. Az évtized végére született meg az egységes szabályozás a könyvtárak zárt anyagainak kezeléséről, használatáról. A művelődésügyi miniszter, Benke Valéria által jegyzett 0041/1959. számú október 16-án kelt belső utasítás, amelyet csak az érintett könyvtáraknak küldtek meg, hangsúlyozta: "Az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítása érdekében […] könyvtáraink szocialista nevelési feladatát figyelembe véve és közbiztonsági okokból a tudományos könyvtárakban és a tudományos szakkönyvtárakban „zárt” különgyűjteményben kell elhelyezni:

• a „fasiszta könyvek” jegyzékében szereplő sajtótermékeket;
• a hírhedten népellenes, szovjet és népi demokráciaellenes, nyilvánvalóan az ellenséges propaganda céljait szolgáló, az ellenforradalmat dicsőítő, propagáló kiadványokat;
• a pornográf kiadványokat;

A fentiek alapján a könyvtárban a zárt anyagokat háromféle kategóriába sorolták:

• A Z jelzettel ellátott kötetek (és katalóguscédulák) a tőkés, polgári rend politikájával, filozófiájával szimpatizáló írásokból kerültek ki: a könyvek nem voltak elkülönítve, a raktárban maradtak, kiadásukat a tájékoztató szolgálat munkatársa döntötte el.
• A ZZ jelzetű műveket kulccsal zárt szobában tárolták, a munkahelytől, tudományos intézménytől hozott külön engedélyre lehetett megkapni azokat („fasiszta dokumentumok”, szovjet- és kommunistaellenes művek, emigráns és nyugati sajtótermékek zöme, 1956-os külföldi irodalom stb.).
• A ZZZ-s kiadványok a legszigorúbb tilalom alatt álltak. Ilyen volt például a Rajk- és más koncepciós perek irodalma, Nagy Imrével, Trockijjal, Titóval, Rákosival, Sztálinnal, Molotovval foglalkozó (korábban marxista sorozatokban megjelent) művek. Ezek egy része még a katalógusokba sem került be, még engedélyre sem volt könnyű megkapni ezeket a zárt szobából.

Egy Z-jelzettel ellátott Nyilaskeresztes kiadvány

Az 1970-es és az 1980-as évek elején több alkalommal módosították, kiegészítették a zárt dokumentumok használatára vonatkozó szabályozást, amelybe egyre több „megengedő” kitétel került, mígnem 1988-ra gyakorlatilag okafogyottá vált a „zárt gyűjtemény” fenntartása. 1988. október 17-én a könyvtár főigazgatója, belső rendelkezés kiadásával feloldotta a zárt dokumentumok használatának és másolásának tilalmát. Így szűnt meg az Országgyűlési Könyvtár kb. 10000 kötetes zárt anyag gyűjteménye.

Maltsik Balázs

OGYK – 150 éve tartalommal töltve