A Nieuwe wereld – magyarul Újvilág – egy 1902-ben, a hollandiai Haarlem városában megjelent, közel 400 oldal hosszú, az Amerikai Egyesült Államokban tett utazásról szóló, holland nyelvű útleírás.

A kötet szerzője, Rudolph Peter Johann Tutein Nolthenius (Abcoude, Hollandia, 1851. június 6. – La Tour de Peilz, Svájc, 1939. november 30.) szakmáját tekintve mérnök volt: a híres Delfti Egyetem jogelődjén szerzett diplomát, majd vízügyi mérnök lett, elsősorban csatornák tervezésével foglalkozott, főmérnökségig és egy amszterdami cégben való partnerségig vitte. Más területeken is aktív volt: 1897 és 1919 között a De Gids szerkesztője volt, továbbá 1898-tól a Holland Filológiai Társaság tagjává választották. Rendszeresen írt, mind cikkeket és tanulmányokat napi- és hetilapokba, illetve szaklapokba, mind könyveket, szerteágazó – többek között politika, történelem, útleírások, oktatásügy, szépművészet – témákban. A klasszika-filológia sem hagyta hidegen: eredetiben olvasott ókori római szerzőket – mások mellett Horatius, Juvenalis, Lucanus műveit –, és komoly latinistaként tartották számon.

1909-ben azonban felhagyott addigi munkáival, és az utazásnak szentelte az azt követő évtizedet: bejárta Skandináviát, Angliát, Olaszországot, Svájcot, Észak-Afrikát. 1920-ban Svájcban telepedett le és ott is hunyt el 1939-ben.

A Nieuwe wereld egy korábbi, 1899-es utazásról szól, először 1900-ban adták ki. A kötet népszerűnek bizonyult, ezt mutatja az is, hogy két évvel később, 1902-ben egy második kiadást is megért – az Országgyűlési Könyvtár állományában lévő példány is ebből a nyomásból való. Nem ő volt az első holland, aki az Újvilágban tett útjáról könyvet írt: számos hasonló munka ismert mind a korszakból, mind a 19. századból.[1]

A részletes, az Egyesült Államokat általánosságban bemutató bevezetőt követően személyes hangvételű, informális stílusban megírt fejezetekben ismerkedhetünk meg azokkal az amerikai nagyvárosokkal – New York, Minneapolis, Kansas City, Chicago –, ahol Nolthenius megfordult az útja során. New York kapcsán megjegyzi, hogy biztosan minden holland olvasónak eszébe jut az amerikai metropolisz kapcsán, hogy vajon vannak-e nyomai az annak alapjául szolgáló, kora újkori holland településnek, Új-Amszterdamnak? Rögtön meg is adja a választ, miszerint sajnos nem, mivel Manhattan, ahol a fentebb említett holland kolónia megtalálható volt, New York üzleti negyedeként szolgál, és teljesen modern lévén, híján van mindenféle, korábbi korszakokból származó emléknek.

Külön fejezet szól az ország etnikai viszonyairól – „Déliek, négerek és indiánok” –, amely ismerteti az északi és a déli (néhai konföderációs) államok közti, történelmi ellentéteket. Az afroamerikai lakosság helyzetét többek között W. H. Councill professzorral, Alabama állam első, kizárólag feketék által fenntartott és látogatott felsőoktatási intézményének[2], a Morris Brown College még rabszolgaként született oktatója egyik írásának[3] elemzése segítségével mutatja be.[4] Councill professzor keményen fogalmazott: elérkezettnek látta az időt arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok fekete lakossága ősei földjére, Afrikába költözzön, mivel teljesnek érezte a déli államok többségi fehér lakosságának és az afroamerikaiak egymástól való elidegenedését. Ezt, az egykori rabszolgatartó államokról nem túl hízelgő képet festő véleményt mintegy ellensúlyozandó, Nolthenius egy Powell nevű, Virginia állambeli író – W. H. Councillétől merőben eltérő nézőpontból íródott – visszaemlékezéseit is hosszan idézi és elemzi.

Nolthenius profánabb jellegű témákat is részletez: külön fejezetet szentelt az amerikai vonatok, illetve hotelek jellemzésének – ebben közrejátszhatott az a tény is, hogy mérnöki pályája kezdetén vasutak tervezésével is foglalkozott. Továbbá, részletesen bemutatja az amerikai könyvtárakat, illetve állami középiskolákat, de nem marad adós az amerikai építészet jellegzetességeinek ismertetésével sem („Het Amerikansche huis”, azaz „Az amerikai ház”).

Nem meglepő módon, külön fejezet szól a holland-amerikaiakról. Említésre kerül a New Jersey államban található Paterson városa, ahol akkoriban 25 ezer holland (származású) ember élt[5], hosszabb bemutatást azonban a Michigan államban élő hollandok kaptak – tudniillik ebben az államban (a mai napig is) jelentős számban éltek, élnek olyan amerikaiak, akik részben vagy egészben holland felmenőkkel rendelkeznek. A Michigan államban található Grand Rapids városa a szerző szerint 30 és 50 ezer közötti számú holland, illetve holland származású ember élt, akiknek többsége Nolthenius szemében „nem vitte túl sokra ebben a világban”, mivel alacsony bérért végzett jellemzően segédmunkát a helyi bútorgyárakban. Megjegyzi azonban, hogy a jobbak és képzettebbek közülük jól keresnek és jelentősebb összeget tudnak félretenni, illetve saját tulajdonú házban laknak.

A további fejezetekben a szerző hosszú oldalakon keresztül ír az amerikai munkások helyzetéről, a mormon közösségről, a Colorado államban fekvő Cripple Creek városa mellett található aranybányákról, a híres Yellowstone Nemzeti Parkban tett látogatásáról – megdöbbenve a méretén, „akkora, mint Utrecht, Overrijsel, Drente és Gelderland tartományok együttvéve” – és a Grand Canyon szépségeiről. A kötetet záró fejezetben Nolthenius arról elmélkedik, hogy Amerika milyen lehetőségeket nyújthat a hollandok, főleg a fiatal, még az élet kapujában álló hollandok számára.

Felhasznált irodalom

C.A. Crommelin: Rudolph Peter Johann Tutein Nolthenius 6 Juni 1851 (Koppelrust bij Abcoude) - 30 November 1939 (La Tour de Peilz, canton de Vaud, Zwitserland). In: Jaarboek van de Maatschappij der Nederlandse Letterkunde,1940. pp. 54-74. Online: https://www.dbnl.org/tekst/_jaa003194001_01/_jaa003194001_01_0006.php

Schulte Nordholt, J.W., 1982. Dutch travelers in the United States. A tale of energy and ambivalence. BMGN - Low Countries Historical Review, 97(3), pp.641–655. Online: https://www.bmgn-lchr.nl/articles/abstract/10.18352/bmgn-lchr.2375/

Homepage Het Geslacht Nolthenius (Tutein Nolthenius) – http://tuteinnolthenius.org/

R.P.J. Tutein Nolthenius, in: Digitale Bibliotheek voor de Nederlandse Letteren – https://www.dbnl.org/auteurs/auteur.php?id=nolt002

What is an HBCU? in: White House Initiative on Historically Black Colleges and Universities. U.S. Department of Education – https://sites.ed.gov/whhbcu/one-hundred-and-five-historically-black-colleges-and-universities/

W. H. Councill: The Future of the Negro, in: The Forum, vol. 27, July 1899, pp. 570–577. – https://archive.org/details/theforum27newy/page/570/mode/2up?q=councill

William Hooper Councill – https://en.wikipedia.org/wiki/William_Hooper_Councill

William Hooper Councill: The Negro Laborer – https://archive.org/details/negrolaborerword00coun/page/n1/mode/2up