A Nemzetközi Jogi Akadémia létrehozásának gondolata az 1907-es hágai békekonferencián vetődött fel abban az összefüggésben, hogy a béketeremtés, a béke megszilárdítása csakis a jog eszközével lehetséges. Az Akadémia alapítása Tobias Michael Carel Asser (1828-1913) holland jogtudós nevéhez fűződik, akit az első hágai békekonferencián végzett munkájáért 1911-ben Nobel-békedíjjal tüntettek ki. Asser a díjjal járó pénzösszeg egy részét a létrehozandó akadémia céljaira ajánlotta fel, amely végül 1923-ban kezdte meg működését.

A Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián (angolul: The Hague Academy of International Law, franciául: Académie de droit international de La Haye) tartott kurzusok, szemináriumok előadásai az alapítástól kezdve közzétételre kerülnek angolul vagy franciául a „Recueil des cours: collected courses of the Hague Academy of International Law” című kiadványban. A nemzetközi jogi évkönyvnek ez idáig több mint 370 kötete látott napvilágot, 1939 és 1947 között azonban szünetelt a kiadvány megjelenése.

Az Akadémia a nemzetközi közjog és a nemzetközi magánjog területén mint kutatóközpont és képzési hely működik azzal a legfőbb célkitűzéssel, hogy elősegítse a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kérdések, problémák jogi aspektusainak tudományos vizsgálatát, kutatását. Az intézmény a nemzetközi joggal kapcsolatos tematikák széles körében kínál magas szakmai szintű képzéseket, szemináriumokat. Az Akadémia nem a hagyományos értelemben vett egyetemként működik, nincs állandó tanári kara, a meghirdetett képzésekre a megadott feltételek mentén jelentkezhetnek az érdeklődők a világ minden tájáról. Az egykori hallgatók és a jelenlegi oktatók között találjuk a nemzetközi jog legnevesebb szakembereit: professzorokat, a nemzetközi bíróság bíráit, diplomatákat, államfőket és külügyminisztereket egyaránt. A képzések sorában a legkedveltebbek az ún. „Nyári Kurzusok” (“Summer Courses on Public and Private International Law”), amelyeket évente közel 700 érdeklődő látogat a világ számos országából. A nyári kurzusok mintájára indították útjára 2019-től az ún. „Téli Kurzusokat”, emellett pedig szerveznek például haladó nemzetközi büntetőjogi szemináriumokat is.

©Perjési Vera

Az angol és francia nyelvű kurzusoknak, szemináriumoknak az Akadémia székhelye, a hágai Béke Palota (The Peace Palace) ad otthont. A Nemzetközi Jogi Akadémia mellett a Béke Palotában kaptak helyet olyan legfőbb bírói fórumok, mint a Nemzetközi Bíróság (The International Court of Justice) és az Állandó Választott Bíróság (Permanent Court of Arbitration).

Az Akadémia kiadványai, így a Collected Courses (Recueil des Cours) kötetei is a Brill Kiadó gondozásában látnak napvilágot (http://hagueacademy.brillonline.com/main). A nyomtatott változat mellett a kiadvány online formában is elérhető, amely azonban előfizetéshez kötött. Az 1923 és 1939 közötti időszak viszont teljes szöveggel szabadon kereshető az alábbi oldalon: https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/cb375744012/date.

Az évkönyv 1980 utáni kötetei a könyvtár Nagy olvasótermének jogi szekciójában érhetők el szabad polcon, a régebbi köteteket pedig a raktárból kérhetik ki az érdeklődő olvasók. A kiadványban megjelent írások 2011-ig feldolgozásra kerültek, így ennek a több, mint 1240 tanulmánynak a bibliográfiai rekordjai is kereshetők a könyvtár katalógusában (https://www.ogyk.hu/hu/katalogus)

A fejlécképen a hágai Peace Palace látható (forrás: https://www.beatmypath.com/europe/the-netherlands/peace-palace)