Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus, földművelésügyi miniszter három méter magas bronzszobrát 1932. április 29-én állították fel a Földművelésügyi Minisztérium (ma Agrárminisztérium) épületének Alkotmány utca felőli árkádsora elé. Az avatási ünnepségre 1932. november 20-án került sor.
Szentgyörgyi István szobrászművész alkotásának márványtalapzatán aranyozott bronz dombormű örökítette meg Nagyatádi Szabó és gróf Bethlen István történelmi kézfogását. 1922. február 2-án szimbolikusan ezzel a kézfogással jött létre az ún. Egységes Párt – hivatalos nevén Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt –, a két világháború közötti időszak politikai rendszerének kormányzópártja, amikor Bethlen István miniszterelnök 21 „disszidens” képviselőtársával együtt belépett a Nagyatádi Szabó vezette kisgazdapártba. Az új párt az 1922. május–júniusi választásokon sikerrel tudta biztosítani a konszolidációhoz szükséges parlamenti többséget Bethlen István számára.
A főváros közművelődési szakbizottsága 1947. június 26-án határozatot hozott a kézfogást megörökítő bronzrelief eltávolításáról. A politikus emlékművét – az emléktábla nélkül – 1990. augusztus 20-án újra felállították a Földművelésügyi Minisztérium előtt, de nem az eredeti helyén, hanem az épület átellenes oldalán.
A Kossuth tér rekonstrukciója során a bronzreliefet a fennmaradt fényképek alapján rekonstruálták, és 2016. június 22-án helyezték el a talapzaton.
Plakát hirdeti Nagyatádi Szabó István szobrának avatási ünnepségét, 1932
Forrás: Országgyűlési Múzeum
Közzétéve: 2022-11-21 09:30
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
