Karl-Peter Sommermann – Bert Schaffarzik (Hrsg.): Handbuch der Geschichte der Verwaltungsgerichtsbarkeit in Deutschland und Europa. Berlin, Springer, 2019. 1-3. Bd.

A magyar Országgyűlés 2018. december 12-ei ülésnapján fogadta el a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvényt. A törvény célja az volt, hogy mintegy 70 évvel az 1896-ban létrehozott Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság jogutódjaként működő Közigazgatási Bíróság megszüntetése után ismét megteremtődjenek az elkülönült közigazgatási bíráskodás keretei Magyarországon. Azonban fél évvel az új jogszabály elfogadása után a 2019. évi LXI. törvénnyel a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntöttek, így a téma továbbra is a jogásztársadalom és a közigazgatási bíráskodás iránt érdeklődők figyelmének középpontjában áll.

A fenti tények különösen indokolttá teszik, hogy felhívjuk a figyelmet a Springer Kiadó gondozásában megjelent háromkötetes műre, amelyet Németországban is hiánypótló vállalkozásnak, a közigazgatási bíráskodás kutatásában pedig referensz műnek tekintenek.

A közigazgatási bíráskodás nem választható el a jogállamiság fogalmától. Célja a jog közigazgatás működése feletti uralmának kiterjesztése és biztosítása. A hatékony bírói jogvédelemhez való jog témája régóta foglalkoztatja az európai jogállamiság kérdéseit vizsgáló kutatókat.

A mű különös alapossággal és összehasonlító jelleggel követi nyomon a közigazgatási bíráskodás történetét és fejlődését a 19. századtól napjainkig, elemezve annak politikai, társadalmi és jogi-kulturális hátterét.

Az első kötet a német közigazgatási bíráskodás kezdeteinek bemutatását követően szisztematikusan elemzi a német tartományok közigazgatási jogvédelmének történetét, valamint a német jogfejlesztés és szabályozás jelenlegi eredményeit. A második kötettel a szerzők ablakot nyitnak Európa más országaira és a közigazgatási bíráskodás ott megvalósuló modelljeire, de kitekintést adnak az amerikai régió egyes területeire (USA, Latin Amerika), valamint az Európai Unióra és a téma nemzetközi vonatkozásaira is. Gazdag forrásgyűjteményt tartalmaz a harmadik kötet. A Német tartományok és a tárgyalt országok szerinti bontásban gyűjti csokorba azokat a korabeli jogszabályokat, amelyek alapján az egykori közigazgatási bíróságok elkezdhették munkájukat.

A mű elkészítésében a két szerkesztő, Karl-Peter Sommermann, a speyeri Közigazgatás-tudományi Egyetem tanára és Bert Schaffarzik, a chemnitzi Közigazgatási Bíróság elnöke mellett számos német és külföldi szakember vett részt, akik a tudományos élet és a közigazgatási gyakorlat avatott és elismert szakértői. A Magyarországról szóló fejezetet F. Rozsnyai Krisztina, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi oktatója jegyzi.

Christian Bumke – Andreas Vosskuhle: German Constitutional Law: Introduction, Cases, and Principles. Oxford, Oxford University Press, 2019. XIV, 581 p.

Az utóbbi évtizedekben a Német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) a világ egyik legbefolyásosabb alkotmánybírósága lett. Az Oxford University Press gondozásában megjelent mű célja, hogy szisztematikus módon bemutassa a jelenlegi német alkotmányjog rendszerét, valamint átfogó képet adjon az Alkotmánybíróság működéséről, annak joggyakorlatáról. A mű alapja a német nyelvű „Casebook Verfassungsrecht” című, első ízben 2015-ben megjelent mű hetedik átdolgozott kiadása.

A könyv segítségével első kézből nyerhetünk bepillantást a német Alaptörvény (Grundgesetz) elveinek rendszerébe. A kiadvány mértékadó módon mutatja be az Alaptörvény történetét, valamint a Szövetségi Alkotmánybíróság működését. A könyv az alkotmánybíráskodás több mint hat évtizedét öleli fel, és ezáltal megismerteti az olvasót nemcsak a német alkotmányjog rendszerével, hanem a Bíróság stílusával, technikájával és nyelvezetével is.

A német alkotmányjog általános elveinek elemzése mellett a mű tartalmazza a német Alaptörvény legkiemelkedőbb cikkelyeit, valamint a Bíróság azon legfontosabb döntéseinek tartalmi kivonatát, amelyek az Alaptörvény rendelkezésit érintik. A könyv tárgyalja a mérföldkőnek számító jogeseteket, bemutatja az azokkal kapcsolatos szakmai vitákat így szemléltetve azok jogi és történeti összefüggéseit ezáltal is segítve az olvasót abban, hogy világosan értse azokat az elveket, amelyek a német alkotmányjogot vezérlik. A mű tartalmazza az Alaptörvényben megjelenő alapvető jogok katalógusát és az azokhoz kapcsolódó alkotmánybírósági esetjogot. A kiadványban találunk többek között az életfogytig tartó szabadságvesztéssel, a tulajdon jogi természetével, a gyülekezési joggal és az információs önrendelkezési joggal kapcsolatos jogeseteket is. A mű lefedi a Németország államszervezetét érintő rendelkezéseket és a vonatkozó jogeseteket, így például a szélsőjobboldali német nacionalista párt működését betiltó legutóbbi döntést és a Bíróságnak az európai integrációt érintő joggyakorlatát, ezen belül az Európai Központi Bank OMT-programját érintő legfrissebb döntését.

A mű mint jogesetek gyűjteménye nem helyettesíthet egy tudományos értekezést, ugyanakkor jóval több, mint alkotmánybírósági döntések egyszerű gyűjteménye, hiszen az alkotmánybírósági esetjog fontosságának didaktikus bemutatását adja. Az élet szinte valamennyi aspektusára hatással voltak a Szövetségi Alkotmánybíróság immáron 145 kötetet kitevő döntései, melyek közül a legfontosabbakat részletesen tárgyalja, elemzi ez az átfogó mű.

A könyv szerzői neves jogtudósok: Andreas Voßkuhle, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, a freiburgi Albert-Ludwigs Egyetem Államtudományi és Jogfilozófiai Intézetének igazgatója, valamint Christian Bumke a hamburgi Bucarius Law School közjog professzora, számos alkotmányjogi tárgyú monográfia és szakcikk szerzője.

Pócza Kálmán (ed.): Constitutional Politics and the Judiciary Decision-making in Central and Eastern Europe. Abingdon; New York, Routledge, 2019. xxii, 252 p. ill.(Routledge research in constitutional law)

Pócza Kálmán szerkesztésében jelent meg a Routledge Research in Constitutional Law sorozat legújabb kötete, amely részletes ország-tanulmányokban elemzi hat ország (Csehország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Románia és Szlovákia) alkotmánybíróságának működését elsősorban abból a szempontból, hogy a bíróságok döntéseikkel milyen mértékben korlátozzák a törvényhozók mozgásterét. Az utóbbi években a kelet-közép-európai régió országaiban (Lengyelországban, Romániában vagy éppen Magyarországon) a parlamenti többség és az alkotmánybíróság közötti konfrontáció ráirányította a figyelmet a törvényhozás és az alkotmánybíráskodás viszonyára. A politikai szereplők gyakran érveltek úgy, hogy a bírói testületek túl nagy hatalomra tettek szert az 1989/90-es rendszerváltásokat követően. Véleményük szerint az alkotmánybíróságok a törvényhozás mozgásterének korlátozásával jelentős mértékben beleszólnak a politikai kérdések eldöntésébe, túlterjeszkednek saját hatáskörükön. A politikatudományi és jogtudományi szakirodalomban azonban mindeddig hiányzott annak szisztematikus vizsgálata, hogy az alkotmánybíróságok valójában milyen mértékben korlátozzák a domináns politikai szereplők döntéseit. A kötet ennek a hiánynak a pótlására vállalkozik azzal, hogy egy innovatív módszertan alkalmazásával mérhetővé teszi az alkotmánybírósági döntések erősségét. A kötet ismerteti a kutatás során kidolgozott új módszertant, feltárva és összehasonlítva, hogy ezek döntéseikkel milyen mértékben korlátozták a törvényhozók mozgásterét. A kötet a JUDICON projekt módszertanára és adatbázisára épül (https://judicon.tk.mta.hu/hu

A kötet szerkesztője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense, az MTA Jogtudományi Intézetének vezető kutatója. Fő kutatási területei az alkotmánybíráskodás, az alkotmányosság és a parlamentarizmus. Pócza Kálmán a JUDICON (Judicial Constraints on Legislation in Central Europe) kutatási projekt vezetője.

Energy Law and Policy. New Delhi, Oxford University Press, 2018. xxx, [2], 429 p.

A kötet az energiajog fontos kérdéseit elemzi: globális éghajlat-szabályozás, energiakereskedelem, energetikai igazságszolgáltatás, energia-adózás kérdéskörét, valamint a szellemi alkotások jogának összefüggéseit a tiszta energiával kapcsolatban kínál összehasonlító nézőpontot. Ismerteti Mauritius, Nigéria, Kína és India nemzeti törvényeit az energia megtakarítás, a tiszta, megújuló energiaforrások és a nukleáris energia vonatkozásában, valamint kiemelten vizsgálja India részvételét a nemzetközi energiajogi rendszerekben.

A megfizethető, megbízható fenntartható és modern energia egyike a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek. A növekvő energiaigény kielégítése érdekében – akár fosszilis tüzelőanyagokból, akár nukleáris anyagokból, akár megújuló energiaforrásokból származnak – a megőrzés, a méltányos felhasználás és az igénybevétel hatékony kezelése elsőbbséget élveznek.

A kötet két fő fejezetet tartalmaz. Az egyik a nemzetközi, a másik a nemzeti szempontokat vizsgálja. Az első részben kaptak helyet az energiajog és egyes világszervezetek kapcsolatát vizsgáló tanulmányok: egy, az energiajog és a természeti erőforrások jogának összefüggéseivel foglalkozó írás, a szellemi alkotások jogát, a „licenszt” mint a zöld környezethez vezető megoldási lehetőséget felvázoló értekezés, illetve az atomenergia felhasználását – mint a fenntartható fejlődés kulcsát – és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ezzel kapcsolatos feladatait bemutató cikk. A nemzeti szabályozások közül Mauritius, Nigéria, Kína és India jogi megoldásait veszik górcső alá a szerzők.

A kötetben vezető energiajogászok mutatnak rá az energiajog kulcskérdéseire, keresve ezzel megoldást a két ellentétes szempont: az energiaéhség és a fenntarthatóság összeegyeztetésére.

Routledge Handbook of International Family Law. London; New York, Routledge, 2019. X, 325 p. (Routledge handbooks)

A globalizáció, valamint a tőke és a munkaerő megnövekedett vándorlása korábban elképzelhetetlen módon alakította át a családjog nemzetközi rendszerét. Ezeknek a változásoknak a megértéséhez igyekszik támpontot nyújtani ez a kézikönyv. Az első fejezet a házassággal, ezen belül az azonos neműek házasságával és a szokásjogon alapuló házassággal foglalkozik. A második fejezetben a válással kapcsolatos néhány kérdéssel ismerkedhet meg az olvasó, mint például a váláskor történő vagyonmegosztás nemzetközi aspektusai, a nemzetközi családi mediáció legújabb fejleményei, vagy a hitvestárs házasság utáni tartásának kötelezettsége. A gyermekek válás utáni helyzetét tárgyalja a következő fejezet: a gyermektartás, a személyes kapcsolattartás, és az adoptálás kérdéseit körüljárva tájékozódhatunk e téma nemzetközi vonatkozásairól.

A családokon belül vizsgálja az emberi jogokat a negyedik rész, olyan érdekes kérdéseket boncolgatva, mint a gyermekek jogai a családban, a reprodukciós jogok, a béranyaság, és az apák jogai (ez utóbbit Japán mintáján ismerteti a szerző).

Az állam és család speciális viszonyának ismertetésére vállalkoznak az utolsó fejezet szerzői, áttekintve a család és az állam kapcsolatára vonatkozó elméleteket, a családon belüli erőszak szabályozásának változását, és „nemzetközi családok” helyzetét a globális migráció korában.

A kötet célja, hogy a kutatóknak, a posztgraduális képzésekben részvevőknek, bíráknak és gyakorlati szakembereknek nyújtson közérthető, mégis megalapozott, szakmai áttekintést a nemzetközi családjogban megjelent legújabb kutatási eredményekről. Az alkotók számos állam jogrendszerét, joghatóságát, valamint jogi hagyományát is áttekintik, több eltérő nézőpontból. Minden fejezet önálló témát takar, és mindet az adott területen nemzetközileg is elismert szaktekintély jegyzi.

Anna Chadwick: Law and the Political Economy of Hunger. Oxford, Oxford University Press, 2019. XVI, 231 p.

A könyv alapvetően a jog szerepét kutatja az éhezés jelenkori politikai gazdaságtanában. Számos szempontot mutat be a jelenséggel kapcsolatban. Összefoglalja a témával kapcsolatos vitákat, és többek között a világéhség felszámolására tett kísérleteket is bemutatja. Rávilágít a pénzügyek jelentős szerepére a globális élelmiszerrendszerben, és összefüggésbe hozza azokat a világgazdaság pénzügyeiről folyó szélesebb vitával.

Számos nemzetközi intézmény, kormány és nem kormányzati szerv munkájában a jog mint az éhezésre adott megoldás szerepel. Jelen tanulmány meghatározó a megfelelő élelemhez való alapvető emberi jog realizálásában csakúgy, mint a jog szabályozási formáinak pozicionálásában a társadalom „engedetlen” piacoktól való megvédésében. Munkájában Anna Chadwick számos tudományág elméleti megközelítését is számba veszi, hogy megkérdőjelezze azokat az állításokat, amelyek a törvényeket, és a jogot kizárólagos orvosságként jelölik meg az éhezés kontextusában.

A szerző Anna Chadwick 2017 óta tanít a University of Glasgow jogi karán, az egyetem által alapított Lord Kelvin/Adam Smith program kutatójaként. Korábban Max Weber ösztöndíjjal töltött két évet a firenzei Európai Egyetemi Intézetben. 2015-ben a közgazdaságtudomány és politikatudományok doktora lett. Kutatási területe a nemzetközi közjog és az emberi jogok. Egy évig segítette a „Reprieve” nevű jogi jótékonysági szervezet munkáját, ahol a halálbüntetéssel kapcsolatos ügyeket vizsgálta. Jelenleg a jog és a piacok viszonyát kutatja. A mű a „The history and Tehory of International Law” című sorozat részeként látta meg a napvilágot. A sorozatszerkesztők szándéka a nemzetközi színtér újradefiniálására, melyre a legjobb módszer a nemzetközi jogelmélet, az eszmetörténet, valamint a jog- és politikatörténet közötti hagyományos szakadék áthidalása. A sorozat célja fórumot biztosítani az ilyen jellegű tanulmányoknak, az ókortól napjainkig.