A kötet a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék gondozásában látott napvilágot. A szerző, Ambrus István az SZTE ÁJTK Doktori Iskolájának PhD-hallgatójaként írta meg értekezését, amely a bűncselekménytan körébe tartozó egység és halmazat témakörében hiánypótló munkának számít.

E témakörben utoljára Földvári József professzornak jelent meg fontos és átfogó monográfiája 1962-ben. (Földvári József: Az egység és a halmazat határesetei a büntetőjogban. Bp. KJK, 1962. 353 p. Nagyolvasóterem: KK III/4251). A szerző a rendelkezésre álló hazai szakirodalom teljes körű feldolgozása mellett az alapvető német nyelvű tankönyvek vonatkozó részét is felhasználta. Művében áttekinti az egység és halmazat tanára vonatkozó hazai dogmatikai gondolkodás alakulását, a kapcsolódó jogszabályi háttér változásait, valamint az ítélkezési gyakorlatot, melyet egészen a Csemegi-kódex időszakáig visszamenően igyekezett teljes körűen bemutatni. A témaválasztás indokaként a szerző megemlíti, hogy "... jóformán nincs még egy olyan területe a büntetőjognak, amely kapcsán ennyi eltérő vélemény, álláspont fogalmazódott volna meg, ennyi vitára került volna sor, éspedig a jogalkotás, a jogalkalmazás szintjén és az elmélet képviselői körében egyaránt."

Az egység-többség témája egészen az 1980-as évek második feléig az anyagi büntetőjogi vizsgálódások homlokterében volt, ettől kezdődően azonban megfordult a tendencia: a kérdéskör szinte teljesen lekerült a napirendről, háttérbe szorult- ez az egyébként fontos – dogmatikai kérdés. A szerző szerint a téma háttérbe szorulásához több körülmény is hozzájárult, többek között az is, hogy "... a bírósági döntésekben a halmazati minősítésnek sok esetben igazából nincs gyakorlati jelentősége az annak folyományaként megállapított büntetés mértéke szempontjából."

A kiadvány raktári jelzete az OGYK-ban: KK III/4252