Actual information Duplicate 0

Dear Visitors,
Due to the Easter Holiday the library will stay closed between 29 March and 1 April 2024.
We wish you a happy Easter!

Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Könyvújdonságaink – Trianon 100

Immár hagyományos tematikus könyvajánlóink sorát a trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából a békeszerződés körülményeit és következményeit feldolgozó szakirodalom bemutatásával folytatjuk. Frissen feldolgozott köteteink közül a szakreferenseink ezúttal öt olyan szakemberek és laikusok érdeklődésére egyaránt számot tartó művet választottak ki, melyek segítenek Trianont különböző – objektív és szubjektív, bel- és külpolitikai, szépirodalmi és történettudományi – nézőpontokból megközelíteni, ezáltal hozzájárulva e mai napig számos közéleti és társadalomtudományi vita alapját képező, sorsdöntő esemény árnyaltabb megértéséhez.

A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.


Ismeretlen Trianon

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon: az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918-1921. Budapest, Jaffa, 2020. 271 p. (Modern magyar történelem, ISSN 2559-9666)

„Nagyon sokszor, amikor Trianonról beszélünk, elkezdjük sorolni a politikai eseménytörténetet, diplomáciai forrásokból idézünk, de úgy gondoltam, hogy érdemes ez 'alá menni', és megnézni, hogy milyen volt a hétköznapi emberek aspektusából ez a történet" – mondja Ablonczy Balázs legújabb, az „Ismeretlen Trianon” című könyvéről. A Magyar Tudományos Akadémia Lendület pályázatán 2016-ban támogatást elnyert Trianon 100 Kutatócsoport az elmúlt években 10 kötetben, többtucatnyi tudományos és ismeretterjesztő cikk, konferencia-előadás formájában bocsátott a nagyközönség rendelkezésére új és friss adatokat, dokumentumokat a száz évvel ezelőtt történtekről. A kutatócsoport vezető történésze a centenáriumot megelőző hetekben megjelent új könyvében kilép a megszokott, „Ki a felelős, kik a felelősök Trianonért?” narratívából, és a családok, közösségek életét meghatározó „átfogó törvényszerűségeket” keres. A kötetben szereplő írások arról szólnak, hogy miként élte meg a társadalom az 1918 és 1921 közötti időszakot.

A kötet külön foglalkozik a gyulafehérvári román nemzetgyűléssel, amely mind a mai napig hivatkozási alap nemcsak Romániában, hanem szerte a világon. Szó esik a segélyekről, a segítségről, amelyek sokak számára az éhhalál elkerülését jelentették, a menekültekről, a magyar külpolitikáról, amelyet a teljes „zavarodottság” jellemzett. A hazai diplomáciát meghatározó szereplők szinte mindegyike saját meggyőződésével és értékrendjével ellentétes kijelentéseket tett, valamint azzal ellentétesen cselekedett (Teleki alá sem akarta írni a békeszerződést, Apponyi szerint a béketárgyalásra sem kellett volna kiutazni, a románokkal – finoman szólva – nem szimpatizáló Bethlen román-magyar perszonáluniót javasolt). A szerző bemutatja a történelmi Magyarország területén ideig-óráig létrejött 13 államalakulatot („kérészállam”), hogy kik kezdeményezték létrejöttét, milyen ideológia mentén szerveződött, milyen előzmények alapján. A történész kitér a megszállt/elcsatolt területeken végbement impériumváltás tragikus történeteire, az elbocsátásokra, internálásokra, a magyarokkal szembeni mindennapos atrocitásokra.

Traumákról, tévhitekről, illúziókról olvashatunk a Jaffa Kiadó Modern magyar történelem sorozatában megjelent könyvben, amely azt kívánja bemutatni, hogy a történelmi Magyarország lakói hogyan élték meg a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom időszakát, és milyen összefüggés van a politika, a párizsi békekonferencia, a nagy- és kishatalmi tervek, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalata között.


Fájó Trianon

Száraz Miklós György: Fájó Trianon. Budapest. Scolar, 2019. 188, [3] p.

Száraz Miklós György Fájó Trianon kötete a 2011-ben megjelent mű bővített kiadása. A száz év magyar történelmet átfogó „Trianon képeskönyv” egyszerre szöveggyűjtemény, történelmi kronológia és válogatott verseket tartalmazó képes könyv. A kronológia a lapszéleken Wilson 14 pontos béketervezetével 1918. január 8-án indul és 2019. június 8-án a kolozsvári román-magyar szolidaritási menettel fejeződik be. A szöveggyűjtemény rövidebb publicisztikákból, versekből, riport- és novellarészletekből állt össze, melyeket irodalmunk legjobb alkotóinak írásaiból válogattak össze: Ady, Babits, Füst Milán, Ignotus, Illyés, József Attila, Juhász Gyula, Karinthy, Kós Károly, Kosztolányi, Krúdy, Márai, Móra, Németh László, Szerb Antal vagy Weöres Sándor kétségbeesett sorait és dühös, vádló mondatait olvashatjuk. A könyv szövegei Trianonról szólnak: revízióról, veszteségről, felelősségről, igazságtalanságról. 1918 és 1938 között a kor szomorú, de olykor bizakodó hangulatát érzékeltetik költeményeikben jeles költőink: Babits Mihály, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és Reményik Sándor. 1938 reményteli ősze meghozta a várva várt döntéseket, a magyar lakta területek egy részének visszacsatolását. Ettől kezdve örömteli tudósításokat, méltató verseket olvashatunk egészen a háború alatt történt népcserék, kölcsönös megtorlások időszakáig. Ezt az időszakot főként Márai Sándor, Cs. Szabó László idézetekből ismerhetjük meg. A 2. világháborút követő békeszerződés ismét lezárta a határokat: „Ezt a békeszerződést, ma már tudjuk, Magyarországon nemcsak hogy örömujjongás nem fogja fogadni, hanem még az a csendes fellélegzés sem, ami a bizonytalanság megszűnését még egy kevésbé előnyös békeszerződés esetében is kísérni szokta…” – idézik Bibó István írását. A békeszerződést követő évtizedeket képes anyag nélküli kronológia követi.

A szöveges tartalom mellett, alatt, között, fotók, mindennapi tárgyak és műalkotások színesítik a könyvet. Korabeli fényképek, napilapok szalagcímei, „Nem! Nem! Soha!” feliratú tárgyak: ceruzák, porcelánszobrocskák; Trianon rajzszeg és Trianon injekciós tűs doboz; a Magyar Hiszekegy első versszakával díszített fémtáblák, képeslapok, kottával ellátott propagandafüzetek, valamint irredenta jelvények, bélyegek és bélyegzők, emlékérmek, zászlók, konyhai falvédők és képeslapok özöne mutatja, hogy mennyire meghatározta a mindennapok gondolkodását is a trianoni döntés. A szerző megszállottan gyűjtötte Trianon és a revíziós gondolat tárgyi emlékeit, a könyv oldalain ezek segítségével egy korszak hétköznapjai is megelevenednek.


Vérző Magyarország

Gyurgyák János – Kosztolányi Dezső (szerk.): Trianon 100 (Vérző Magyarország, Emlékező Magyarország I., Emlékező Magyarország II.). Budapest, Osiris Kiadó – Petőfi Irodalmi Múzeum, 2020. 1384 p.

Gyurgyák János történész nagyszabású vállalkozásba fogott, hogy hozzájáruljon a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról való méltó megemlékezéshez. Egyrészt újra kiadta a Kosztolányi Dezső szerkesztésében 1920-ban megjelent Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért című antológiát, másrészt saját szerkesztésében megteremtette ennek folytatását és modern párját, a kétkötetes, Emlékező Magyarország című gyűjteményt, melynek utószavában saját értelmezését adja Trianonról a 100. évfordulón. A kötetek borítóit és a fejezetek címoldalait Kós Károly rajzai díszítik. A mű ízléses díszdobozban került kiadásra és egy nyolc tételből álló térképmelléklet is tartozik hozzá. Az alábbiakban röviden bemutatjuk a három kötetet.

A Vérző Magyarország című antológia először 1920-ban, majd új írásokkal kiegészülve 1928-ban jelent meg. Összeállítása a békeszerződés aláírása előtt kezdődött el, de csak június 4-e után látott napvilágot. Kosztolányi szerkesztőként olyan szövegeket várt, amelyek a magyarság múltjához és jelenéhez kapcsolódnak. Elsősorban a kor vezető írói és költői járultak hozzá a műhöz, de mellettük több művész, tudós és közéleti személyiség írása is szerepel benne. A magyar irodalom olyan nagyjai írtak a könyvbe, mint Gárdonyi Géza, Tóth Árpád, Herczeg Ferenc, Reményik Sándor, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes és Babits Mihály. De szerepel mellettük például Jászai Mari és Cholnoky Jenő egy-egy írása is. A közélet emberét pedig mások mellett gróf Apponyi Albert és ifj. gróf Andrássy Gyula képviselte. A kötet illusztrátora Jeges Ernő grafikus, a Nem! Nem! Soha! plakát alkotója volt. Az 1928-as kiadás többek között Móricz Zsigmond és Lord Rothermere, az igazságos határkiigazítást támogató brit laptulajdonos írásával bővült. Az Emlékező Magyarország két kötete egyrészt olyan írásokat tartalmaz, amelyek a szóban forgó időszakban, de nem a Vérző Magyarországba készültek, viszont tematikusan kapcsolódnak hozzá. Másrészt tartalmazza az eredeti kötet szerzőinek és kortársaiknak későbbi, hasonló írásait. Emellett az azóta eltelt időszak és napjaink íróinak, költőinek, publicistáinak, történészeinek olyan írásait válogatta egybe Gyurgyák János, amelyek egy mai Vérző Magyarország gerincét adhatnák. A két kötet szerkesztési elve nem időrendi, hanem tematikus: a trianoni döntéshez való különféle hozzáállások, illetve érzelmi reakciók szerint gyűjti egybe a különböző évek írásait. A fejezetcímek: Tovább vérző Magyarország, Emlékező Magyarország, Okokat és igazságot kereső Magyarország (első kötet), illetve Megoldást kereső Magyarország, Reménykedő és újra reményét vesztő Magyarország, Felejtő Magyarország (második kötet). Több 1920-as szerző mellett például Ady Endre, Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila, Tamási Áron, Illyés Gyula és Márai Sándor írásai szerepelnek e két kötetben. A magyar irodalom későbbi jeles alakjai közül például Weöres Sándor, Szabó Magda, Kányádi Sándor és Csoóri Sándor művei olvashatók. A kortársak közül pedig mások mellett Balla Zsófia és Darvasi László került beválogatásra. A mai történészszakmán belülről például Szarka Lászlótól és Bárdi Nándortól szerepel egy-egy szöveg.

A három kötet együtt kirajzolja, illetve alakulásának folyamatában ábrázolja azt a képet, amely az elmúlt száz év magyar művész- és értelmiségi-generációiban élt Trianonról, a béketárgyalások hónapjaitól egészen napjainkig.

A művet Gyurgyák János saját, Trianon-dilemmáink című írása zárja. A szöveg olyan kérdéseket jár körül, mint: „Miért történhetett meg Trianon?” „Miért nem lett volna szabad megtörténnie?”, végül pedig: „Mit tegyünk?”. Gyurgyák végkövetkeztetése, hogy szükség lesz egy, a francia-német megbékéléshez hasonló kiegyezésre a Kárpát-medence népei között. Trianon századik évfordulójának évében az irodalom, a történelem és a közélet iránt érdeklődők egyaránt gazdagodhatnak e nagyszabású összeállítás egy vagy több írásának elolvasásával.


Egyesült Államok - Trianon

Az Egyesült Államok útja Trianonhoz: az Inquiry és Magyarország jövője, 1917-1918: források. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2020. 272 p. (Magyar történelmi emlékek [Monumenta Hungariae Historica. Okmánytárak – Diplomataria], ISSN 2063-8485). (Trianon-dokumentumok és -tanulmányok, ISSN 2560-2462; 5.)

Immár könyvtárunk állományában is elérhető a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb forráskötete, "Az Egyesült Államok útja Trianonhoz Az Inquiry és Magyarország jövője, 1917-1918". A hiánypótló forrásgyűjtemény a kutatócsoport munkatársának, Glant Tibornak a szerkesztésében látott napvilágot, a kutató közel 40 oldalas bevezető tanulmányával kiegészítve. Ezen tanulmány részletekbe menően foglalkozik az Inquiry munkatársaival, azok feladataival, párizsi tevékenységével valamint a kutatócsoport utóéletével. Az Ablonczy Balázs történész vezette Trianon 100 kutatócsoport a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-programja keretében meghirdetett pályázaton nyert támogatás segítségével indult útjára 2016-ban. A nagy taglétszámú kutatócsoport egy valóban interdiszciplináris társulás, mely a szociológusoktól a művészettörténészeken és a földrajzosokon át a történészekig számos szakterületet igyekszik felölelni. A kezdeményezés 8-10 kötetnyi forráskiadvány, monográfia, tanulmánykötet, valamint cikkek és idegen nyelvű publikációk megjelentetését, ezeken kívül workshopok és konferenciák megrendezését tűzte ki célul a témában.

Az eddig megjelent saját kiadású, igényes kivitelezésű kiadványaik górcső alá vették már az 1918 utáni magyar társadalom állapotát a Háborúból békébe A magyar társadalom 1918 után című kötetben, igyekeztek felgöngyölíteni a Trianonhoz kapcsolható olasz szálakat Trianon és az olasz diplomácia: Dokumentumok a békeszerződés előkészítéséről 1919-1920 című kötetben, valamint forrásszövegeket válogattak a magyar békeküldöttség tagjainak stratégiáját vizsgálva A magyar békeküldöttség naplója. Neuilly – Versailles – Budapest kötetben, valamint új szempontokat figyelembe véve vizsgálták a magyar állam próbálkozásait egy új, erős hadsereg létrehozására az első világháborút követő években a Nem akartak katonát látni? – A magyar állam és hadserege 1918-1919 című munkájukban.

A kutatócsoport ötödik kiadványa a forráskiadványok kategóriában járul hozzá a Trianon témakör alaposabb megismeréséhez. A kötet homlokterében az Amerikai Egyesült Államok Magyarországra vonatkozó béke-előkészületeinek dokumentumai állnak, a "wilsoni új világrend" tudományos megalapozásán dolgozó szakértői bizottság, az Inquiry magyar témájú jelentéseinek listája, valamint annak lefordított dokumentumai alapján. A kötetben közölt iratok bepillantást engednek az amerikai hadicélok alakulásába, valamint a térségünkre vonatkozó amerikai tervekbe, mint például az Osztrák-Magyar Monarchia átalakítására irányuló különféle elképzelésekbe. Az iratok betekintést engednek a "románkérdésbe", valamint a "cseh-szlovákok, jugo-szlávok, románok, lengyelek, ruténok és magyarok számára javasolt, Ausztria-Magyarországon belüli igazságos és praktikus határokról szóló jelentések kivonatába". A kötetet mellékletében, néhány fényképpel kiegészítve több rendkívül érdekes térképvázlat is elérhetővé vált a tárgyalások anyagaiból.


Jankovics Trianon

Jankovics Marcell: Trianon. [Budapest]: Méry Ratio könyvkiadó, 2020. 264 p.

A neves rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, író, ezúttal nem a mondák régmúlt, misztikus világába invitálja olvasóit. A trianoni döntés következtében „új” időszámítás vette kezdetét a Kárpát-medencében élők számára. A szerző szerint annak történelmi és etnikai okai a mohácsi csatát követő időkig nyúlnak vissza és következményei a mai napig érezhetőek. Jankovics Marcell „sokszorosan érintetten” tárja elénk könyvében a trianoni döntést követő eseményeket és azok közvetlen hatását családjára – hiszen nagyszülei az „elszakított országrészeket képviselték, mind a négyen” –, valamint az Európa szívében élőkre. A szerző emellett egyedi és rá oly jellemző, különleges kifejezési módot választott művének tolmácsolásához. A mai kor emberét talán könnyebben megszólító, érzelmeire is ható, a fordítás nyelvi nehézségeit áthidaló, ún. „gúnyrajzokkal” jelenítette meg kötetében a múltban történtek máig érzékelhető következményeit. Az író, bízva olvasójának vizuális érzékenységében és szarkasztikus humorában, a rajzok mellett röviden és lényegbe látóan fogalmazta meg azokat az eseményeket, amelyek gyökeresen megváltoztatták több millió ember sorsát, gazdaságilag pedig tönkretették Magyarországot. Jankovics Marcell összefüggéseket keresett és okokat talált, hibákra hívta fel a figyelmet, hogy világosabb képet kapjunk arról, ami a békediktátum aláírásával elkezdődött abban a bizonyos barokk palotában, Versailles-ban. Mindemellett továbbgondolkodásra ösztönzi mindazokat, akik magyar szemszögből is olvasni szeretnék a történtekkel kapcsolatos meglátásait, hiszen sokan csak a döntéshozók oldaláról ismerik az első világháborút követő, Közép-Európa országainak határait lényegesen és véglegesen átrajzoló tárgyalásokat. A szomorú eseményeket tudomásul véve az író így fogalmazott az Előszóban: „Az elszakított országrészeket tőlem nem tudták elszakítani… Otthon is vagyok mindegyikben.”

A trianoni események századik évfordulójára időzítették Jankovics Marcell angol nyelvű könyvének megjelenését. A magyar nyelvű kiadás egy évvel előzte meg a centenáriumot, így most már mindkét nyelven megtalálható az Országgyűlési Könyvtár polcain a Trianon képeskönyv.


Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT