Actual information Duplicate 0

Dear Visitors,
Due to the Easter Holiday the library will stay closed between 29 March and 1 April 2024.
We wish you a happy Easter!

Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Mindenki háborúja mindenki ellen: Thomas Hobbes és a Leviathan

Thomas Hobbes, (1588. április 5 – 1679. december 4.) angol filozófus, politikatudós, történész Oxfordban folytatott tanulmányait követően az arisztokrata Cavendish-család szolgálatába állt. Állása kivételes lehetőségeket teremtett számára: kiváló könyvtárakhoz lett hozzáférése, kapcsolatba került Galileoval, Descartes-tal, Ben Johnsonnal, illetve Francis Baconnel (az utóbbival öt éven át együtt is dolgozott), továbbá hosszabb időt töltött Európában, ahol megismerhette az aktuális művészeti, tudományos és filozófiai irányzatokat. 1640-ben rojalistaként a forradalmi események hatására elhagyta Angliát és 1651-ig Párizs mellett élt.

Portrait of Thomas Hobbes, John Michael Wright, Painting from National Portrait Gallery, London
https://www.college.columbia.edu/core/content/portrait-thomas-hobbes-john-michael-wright-17th-century

Viszonylag későn, negyvenes éveiben kezdett el írni.[1] Számos mű köthető a hozzá [2], nevét mégis a Leviathan című, politikai filozófiával foglalkozó, 1651-ben megjelent munkája tette halhatatlanná. A kötet címe az Ószövetségben több helyen is megjelenő, mitikus tengeri kígyóra utal.[3] A mű megszületése nem választható el az angol polgárháború eseményeitől, amelyek nagy hatással voltak a királypárti Hobbesra: az I. Károly és a Parlament közti vitában, illetve az 1647 és 1649 között megjelent An Agreement of the People című manifesztumban az őt foglalkoztató problémák – az egyén jogai, a vallásgyakorlás szabadsága, a törvény előtti egyenlőség – mind központi kérdések voltak.[4] A Leviathan szerint az ember természetes alapállapota az anarchia, ahol az erősebb dominálja a gyengébbet: ezáltal nem meglepő, hogy a legtöbbek számára az élet rövid, kegyetlen és nélkülözéssel teli.[5] Másképpen megfogalmazva az ember állapota polgári társadalom nélkül nem más, mint mindenki háborúja mindenki ellen (Bellum omnium contra omnes[6]).[7] Annak érdekében, hogy a fentebb említett állapotot maguk mögött tudhassák az emberek, társadalmi szerződést kell kötniük egy magasabb szintű hatalommal – tulajdonképpen az államhatalommal, amit a műben Hobbes a bibliai szörny mintájára Leviatánnak nevez –, ami a jogaikról való lemondásért cserébe védelmet nyújt számukra.[8] A Leviathan napjainkban is kulturális reália, illetve a műben kifejtett politikai filozófia hivatkozási alap bizonyos szituációkban. Például a koronavírus okozta világjárvány során több cikk is született, amely vagy az államok által bevezetett szigorú lezárásokat elemezte a hobbesi filozófia szemszögéből[9], vagy esetleg a mű híres címlapját tárgyalta a járványok felől kiindulva.[10]

Fontos megemlítenünk a könyv eredeti, 1651-es címlapját is, amely egyfelől különleges szimbólumrendszert tartalmaz, másfelől ikonikussá vált és a mai napig fel-felbukkan a (korlátlan) hatalmat illusztrálni vágyó ábrázolásként. A címlapon található rézkarc Abraham Bosse, francia rézmetsző munkája.[11] A horizontálisan két nagy részre osztható metszet felső részén egy óriást láthatunk, amint éppen kiemelkedik a tengerből, fején koronával, egyik kezében karddal, a másikban pedig pásztorbottal (a világi, illetve az egyházi hatalom szimbólumaival). Az óriás testét háromszáz, az előbbi feje felé forduló kisebb emberalak alkotja, ez egyértelmű utalás a mű előbbiekben már kifejtett alapgondolatára. A kard és a pásztorbot egy háromszöget zárnak be, amely felett egy bibliai, Jób könyvéből származó idézet olvasható: Non est potestas Super Terram quae Comparetur ei – „Nincs e földön hozzá hasonló hatalom” (Jób 41, 33). Az óriás alatt egy város látképe fedezhető fel: az épületek között embereket nem látunk, kivéve két apró alakot, akik középkori pestisdoktorokhoz hasonló öltözéket viselnek.[12] A képen lejjebb haladva bal és jobbszélen a kardhoz, illetve a pásztorbothoz kötődő további szimbolikus ábrák láthatók, melyek azonban nemcsak oszlopként függnek össze, hanem vízszintesen is egymás párját alkotják: a vár a templommal, a korona a süveggel áll szemben, az ágyú mellett a kiátkozás villámai, a harci jelvények a logika fegyvereivel, a csata pedig a hitvitákkal van párhuzamba állítva.[13]

Az Országgyűlési Könyvtár állományában megtalálható példány még a szerző életében, 1670-ben jelent meg Amszterdamban, Joan és Willem Blaeu nyomdájában. A főleg atlaszaikról – egyebek között a híres Atlas Maior – és kartográfiai munkásságukról ismert holland apa és fia páros komoly kiadói tevékenységet is folytatott és adott esetben máshol indexre tett[14] műveket – mint a Leviathant is – kiadott.[15] A 365 oldalas kötet Hobbes művének latin fordítását tartalmazza, az eredeti, 1651-es kiadás angol nyelven jelent meg, ezt jóval később, 1668-ban követte a latin változat, amelyet a szerző maga készített el.[16] A kötet az Országgyűlési Könyvtár Muzeális Gyűjteményében, B6/1230-as jelzet alatt található meg.

Bibliográfia

Az Országgyűlési Könyvtár állományában elérhető Hobbes-művek (a teljesség igénye nélkül):

  • Leviatán vagy az egyházi és világi állam anyaga, formája és hatalma / Hobbes, Thomas. Budapest: Magyar Helikon: Európa Könyvkiadó, 1970. 657, [2] p. OGYK-jelzet: 428.942
  • On the citizen / Hobbes, Thomas. New York: Cambridge University Press, 1998. LII, 250 p. (Cambridge texts in the history of political thought) OGYK-jelzet: KK V/2903
  • Logika, rétorika, szofisztika / Hobbes, Thomas. [Budapest]: Kossuth, 1998. 191 p. OGYK-jelzet: KK VIII/865
  • The English works of Thomas Hobbes: vol. 1-11. / Hobbes, Thomas. London: John Bohn : Longman [etc.], 1839-1845. 11 db OGYK-jelzet: 336.523:1-11.
  • Opera philosophica quæ latine scripsit omnia: in unum corpus nunc primum collecta studio et labore Gulielmi Molesworth . / Hobbes, Thomas. Londoni: apud Joannem Bohn, 1839-45. 5 v OGYK-jelzet: 336.412:1

[1] Hobbes's Leviathan. In: British Library honlapja, https://www.bl.uk/collection-items/hobbess-leviathan Továbbá: Thomas Hobbes (1588-1679). In: Hertford College honlapja, https://www.hertford.ox.ac.uk/associate/thomas-hobbes-1588-1679 Letöltés ideje: 2022.07.11.
[2] A teljesség igénye nélkül: On the citizen / Hobbes, Thomas. New York : Cambridge University Press, 1998. LII, 250 p. (Cambridge texts in the history of political thought) OGYK-jelzet: KK V/2903; Logika, rétorika, szofisztika / Hobbes, Thomas. [Budapest] : Kossuth, 1998. 191 p. OGYK-jelzet: KK VIII/865; The English works of Thomas Hobbes : vol. 1-11. / Hobbes, Thomas. London: John Bohn : Longman [etc.], 1839-1845. 11 db OGYK-jelzet: 336.523:1-11.
[3] Az Oxford English Dictionary szerint Hobbes volt az első, aki az államhatalom szinonimájaként használta ezt a bibliai eredetű kifejezést. Patricia Springborg: Hobbes’S Biblical Beasts. In: Political Theory, Vol. 23, No. 2 (May, 1995), p. 353.
[4] Hobbes’s Leviathan, i.m., illetve Agreement of the People, 1649. In: British Library honlapja https://www.bl.uk/learning/timeline/item104066.html Letöltés ideje: 2022.07.11.
[5] Hobbes’s Leviathan, i.m. Letöltés ideje: 2022.07.11.
[6] Először Hobbes De cive című művében jelent meg ez a kifejezés, latinul, így ebben a formában is vált közismertté, jóllehet a Leviathan már angolul íródott.
[7] Angol eredetiben: Hereby it is manifest that, during the time men live without a common power to keep them all in awe, they are in that condition which is called war, and such a war as is of every man against every man. In: Thomas Hobbes (1588–1679). Of Man, Being the First Part of Leviathan.
The Harvard Classics. 1909–14. Chapter XIII. Of the Natural Condition of Mankind as Concerning Their Felicity and Misery.https://web.archive.org/web/20201204090304/https://www.bartleby.com/34/5/13.html Letöltés ideje: 2022.07.11.

[8] Hobbes’s Leviathan, i.m. Letöltés ideje: 2022.07.11.
[9] Christian Oliver: Of Leviathan and lockdowns. In Politico, 2020.04.30. https://www.politico.eu/article/thomas-hobbesof-philosophy-coronavirus-leviathan-and-lockdowns/ Letöltés ideje: 2022.07.12.
[10] Thomas Poole: Leviathan in Lockdown. In: London Review of Books, 2020.05.01. https://www.lrb.co.uk/blog/2020/may/leviathan-in-lockdown Letöltés ideje: 2022.07.12.
[11] Emma Laws: The frontispiece as a ‘threshold of interpretation’: Thomas Hobbes’ Leviathan (1651). In: Devon&Exeter Institution honlapja https://devonandexeterinstitution.org/the-frontispiece-as-a-threshold-of-interpretation-thomas-hobbes-leviathan-1651/ Letöltés ideje: 2022.07.12.
[12] Thomas Poole: i.m.
[13] Frontispiece of Thomas Hobbes’ Leviathan, by Abraham Bosse, with creative input from Thomas Hobbes, 1651. In: Columbia College honlapjahttps://www.college.columbia.edu/core/content/frontispiece-thomas-hobbes%E2%80%99-leviathan-abraham-bosse-creative-input-thomas-hobbes-1651 Letöltés ideje: 2022.07.12.  Továbbá Balogh László Levente: A Leviatán anatómiája. In: Magyar Filozófiai Szemle, 2010/2. sz. p. 103-104.; Reinhardt Brandt: Das Titelblatt des Leviathan. In: Leviathan Vol. 15, No. 1 (März 1987).
[14] Jeffrey R. Collins: Silencing Thomas Hobbes: The Presbyterians and Leviathan. In: The Cambridge Companion to Hobbes's Leviathan. Cambride University Press, Cambridge, 2007. p. 478. https://www.cambridge.org/core/books/abs/cambridge-companion-to-hobbess-leviathan/silencing-thomas-hobbes-the-presbyterians-and-leviathan/D4B86D3427FC39DF49AA880F86AF80B6 Letöltés ideje: 2022.07.12.
[15] Andrew Pettegree, Arthur der Weduwen: The Bookshop of the World: Making and Trading Books int he Dutch Golden Age. Yale University Press, New Haveen and London, 2020, p. 110-115., p. 13. illetve p. 325.
[16] Lodi Nauta: Leviathan by Thomas Hobbes. In: Renaissance Quarterly , Vol. 58, No. 2 (Summer 2005), p. 702.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT