125 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit az Ezredéves Országos Kiállítás, a Honfoglalás millenniumának évében tartott rendezvénysorozat egyik legfontosabb eseménye. A Városligetben 520 ezer négyzetméteren berendezett, fél éven át megtekinthető nagyszabású kiállítást az uralkodó, I. Ferenc József osztrák császár és a magyar király nyitotta meg.

1861. április 22-én született Pesten. Édesapja Tisza Kálmán, a dualizmus korszakának meghatározó miniszterelnöke (1875-1890). Budapesten, Berlinben és Heidelbergben tanult jogot és közgazdaságtant. Politikatudományból doktorátust is szerzett.

1821. március 2-án született Bérczy Károly író, újságíró, akadémikus. Nevéhez fűződik az első magyar sportlap megalapítása 1857-ben, emellett nyelvújítóként is jeleskedett: neki köszönhetjük „mezőny” és „lőtávol” szavunkat.

A modern magyar jog kiépülése 1861-től indult meg hazánkban, melynek első és egyik legfontosabb mérföldkövét az 1861. január 23-tól március 4-ig ülésező Országbírói Értekezlet munkájának eredményeként megalkotott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok jelentették.

Concha Győző jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja és vezető tisztviselője az egyik legnagyobb hatású magyar szakember volt a közigazgatás-tudomány művelői között. Széles látókörű gondolkodó, „homo universitas”, aki tudományos munkásságával megkerülhetetlen tényezővé vált a hazai közigazgatás-tudomány, az alkotmányjog és a később valóban önálló diszciplínává vált politológia világában.

II. Rákóczi György 1621. január 30-án született Sárospatakon. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia 1648. október 11-én vette át a hatalmat, ezt követően pedig kisebb megszakításokkal 1648 és 1660 között tevékenykedett erdélyi fejedelemként. Uralkodása elsősorban balszerencsés lengyel hadjáratáról és az azt követő török-tatár dúlásról maradt emlékezetes, azonban jelen írásban működésének egy kevésbé ismert, ám az erdélyi jogfejlődés, a kodifikációs törekvések szempontjából annál maradandóbb eredményét szeretnénk felidézni.

Közvetlenül a második világháború lezárását követően, a kollektív bűnösség elve alapján Magyarország területéről 1946. január 19. és 1948. június 30. között megközelítőleg 200-220 ezer német nemzetiségű embert telepítettek ki Németországba. A fentebbi eseménysorozatra emlékezve jelölte ki a Magyar Országgyűlés 2012. december 10-én január 19-et a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává. A dátum szimbolikus: 1946-ban e napon hagyta el Magyarországot – egész pontosan Budaörsöt – az első vonatszerelvény, amely az elüldözött német nemzetiségű lakosokat szállította Németországba.

Tessedik Sámuel a magyar felvilágosodás korának egyik legjelentősebb képviselője volt, akinek munkájára egyaránt nagy hatással voltak Rousseau tanai, a felvilágosodás racionalizmusa és a pietizmus gyakorlati vallásossága.