Ifjabb Ábrányi Kornél 1849. december 31-én született Pesten, idősebb Ábrányi Kornél zeneszerző, zenei író (1822–1903) és Medve Jozefa legidősebb fiaként. Testvére Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró.

Felmenői – eredeti néven Eördögh-Ábrány – az azonos nevű Szabolcs megyei községből származó régi földbirtokosok voltak.

Tanulmányait Győrben és Pesten végezte, 1866 és 1868 között a pesti egyetemen jogot hallgatott. 1868 és 1875 között különböző minisztériumi hivatalokat viselt. 1868-ban segédfogalmazó lett a Magyar Királyi Pénzügyminiszteriumban, 1870-ben ugyanott fogalmazóvá nevezték ki. 1872-ben a miniszterelnökséghez került, ahol 1878-ig a sajtóiroda titkára lett.
1873-ban a Nemzeti Színház színre vitte Légyott című vígjátékát. 1875-ben kilépett az államszolgálatból, és írói, újságírói, illetve szerkesztői pályára lépett. Szerkesztői tevékenységével a modern politikai irodalom megteremtője lett. 1878. január 30-án a Kisfaludy Társaság tagjává választották, később belépett a Petőfi Társaságba is.

Lapszerkesztői munkásságának legfontosabb mérföldkövei: 1876-ban a Kelet Népe, 1878 és 1881 között a Magyarország, 1882–83-ban az Ország-Világ, 1887 és 1894, majd 1901 és 1902 között a Pesti Napló főmunkatársa, később felelős szerkesztője és főszerkesztője. Krúdy Gyula így ír róla: „Ifjabb Ábrányi Kornél, akire manapság már csak a félig-meddig árnyékká vállott régi zsurnalisztika emlékezik jelentette a magyar hírlapirodalom történetében azt a korszakot, amikor a főszerkesztők nem csupán a vaksi szemüvegen át vezénylik lapjukat a fehér harisnyás gázlámpa mellett, hanem társadalmi úton is hírt, nevet, tekintélyt óhajtanak biztosítani hírlapjaiknak.”

1884 és 1901 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett a Nemzeti Párt színeiben. 1906 és 1909 között a miniszterelnöki sajtóosztály főnöke volt miniszteri tanácsosi rangban.

Az 1860-as évektől kezdődően hivatásszerűen foglalkozott irodalommal is. 1868-ban Ábrányi Emillel műfordítás-kötetet jelentetett meg európai költők műveiből.

Képviselősége idején ifj. gr. Andrássy Gyula (1860–1929) híveként jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Megírta gróf Andrássy Gyula és Tisza Kálmán politikai élet- és jellemrajzát is.

Kákay Aranyos II. álnéven számos regénye, több lírai, illetve színpadi műve, valamint az egykorú lapokban igen sok politikai röpirata és tárcája jelent meg, amelyek a mai politikai szatíra, a humoreszk és a tényfeltáró újságírás elődeinek tekinthetők. Másik álneve Zalánfi Kornél volt (1867-ig).

1913. március 11-én hunyt el Budapesten. A Kerepesi úti Temetőben, családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2001-ben védetté nyilvánította.

​​​​​​Az Ábrányiak a kortársak szemével – elismerés és élc

Ábrányi sokoldalúságát így jellemzi az egykorú, Politikusaink pongyolában című gyűjtemény: „Hétfőn politikai röpiratot ad ki, s ejti kétségbe Beksich Gusztit az első magyar szabadalmazott röpirat fabrikálist. Kedden vezéreczikkez a Pesti Naplóba, s Kaás Ivor babérjait legeli le. Szerdán színi kritikát ír és Keszler Józsefnek csinál konkurrentiát. Csütörtökön a képviselőházban tart beszédet s kelt figyelmet nem csak szép orgánumával, hanem megállapodott, nyugodt szónoki eladásával és eszméivel is pénteken azután sicherre lehet venni, hogy új darabja kerül színre a Nemzeti Szinházban.”

Mikszáth Kálmán pedig az Ábrányi családról emlékezik meg: „Ha újság kerül kezedbe, leteheted-e anélkül, hogy az Ábrányi nevet ne lásd benne, különféle függelékekkel, vagy így: ifj. Ábrányi Kornél, vagy így: id. Ábrányi Kornél, vagy pedig ilyenképpen: Ábrányi Emil. Ott van, bizonyosan ott van mindenütt. Megszoktad már, nem ütközöl meg rajta, és nem örülsz neki: olyannak veszed már, mint a kávéd mellé helyezett vizet, mely örökké rendelkezésedre áll s bizonyára egyszer sem jut eszedbe felkiáltani: de jó, hogy vizem is van!
Ez különben nem akar élc lenni az Ábrányiakra, kik elvégre is szükséget pótolnak, de nem kellőleg.
Lehetetlen is lenne! Két Ábrányi nagyon kevés hozzá, három pedig nagyon sok.
De nem azért kevés kettő, mintha még több kellene, és nem azért sok három, mintha már ez a kettő semmi megírni és dicséretes cselekedni valót nem hagyna a harmadiknak.” (…) „mert olyanok ők, mint a színpadi hadsereg; míg az utója eltűnik a színfalak közt, az eleje már addigra újra előjön, s egy örökös circulus vitiosusban önmagának a folytatása.”

Mint fontos közéleti szereplő, több alkalommal szerepelt a kor élclapjában, a Borsszem Jankóban:

A család, leszármazottak:

Számos közéleti szerepvállalás, politikai tevékenység, irodalmi alkotás és zenemű, a zenei szakirodalom gazdagítása kapcsolódik a család tagjaihoz. A Zenetudományi Intézet adattárában édesapja címszava alatt összegyűjtötték a család művészeit: festők, grafikusok, írók, költők, publicisták, zeneszerzők, karmesterek, énekesek, és az újabb generációban egy tudós is szerepel.

Ábrányi Kornél művei:

Politikai írásai:
A dédesi mandátum : a képviselőház bíráló bizottságának 1892. évi júl. 1-én ifj. Ábrányi Kornél választása ellen beadott kérvény tárgyában tartott ülése : gyorsírói feljegyzések alapján. Budapest : Athenaeum, 1892. 58 p.

Húsz év története, 1890-1910 / Ábrányi Kornél.  In: Politikai Magyarország. Budapest : Anonymus Történelmi Könyvk. Váll., 1912-1914. p. 387-466.

A kiegyezéstől Tisza Kálmán lemondásáig / Ábrányi Kornél.  In: Politikai Magyarország. Budapest : Anonymus Történelmi Könyvk. Váll., 1912-1914. p. 289-386.  (2. köt)

Jegyzetek és reflexiók / Ábrányi Kornél. Budapest : Légrády Ny., 1899. 234, [1] p.  
Nemzeti ideál : Magyarország közélete az ezredik évforduló korszakában / Ábrányi Kornél. Budapest : Légrády, 1898. XXXI, 404 p.

A király / Ábrányi Kornél. Budapest : Athenaeum, 1896. V, 472 p. (Magyarország közélete az ezredik évforduló korszakában)  

A legújabb politikai botrány : válasz "A legújabb politikai divat"-ra / Ábrányi Kornél. Budapest : Morvay és Mérei Ny., 1884. 67 p.

A leláncolt Prometheuszok / Ábrányi Kornél. Budapest : Athenaeum, 1881. 184, [1] p.  C4/9647 [MPGY-gyûjtemény

Gróf Andrássy Gyula : politikai élet- és jellemrajz / Ábrányi Kornél. Budapest : Athenaeum, 1878. 223 p.  

Tisza Kálmán : politikai élet- és jellemrajz / Ábrányi Kornél. Budapest : Athenaeum, 1878. 192, [1] p.  

Újabb országgyűlési fény- és árnyképek / Ábrányi Kornél. Budapest : Athenaeum, 1877. 74, 159 p.  341.701 Koll. 1-3

Még újabb fény- és árnyképek / Mikszáth Kálmán.  In: Budapest : Grimm és Horovicz, 1878. 147 p.

Színművei:
A rövidlátók. Vígjáték 5 felvonásban. (Pest, Wodianer, 1872. 2. kiad. 1881)

A légyott. Vígjáték 1 felvonásban. (A Nemzeti Színház Könyvtára 39. Pest, Pfeifer, 1872. 2. kiad. Bp., Pfeifer, 1881) bemutató: Nemzeti Színház, 1873. máj. 28.

Fölavatás. Drámai prológ a Népszínház megnyitására. (Népszínház, 1875. okt. 15.)

Doktor Percival. Vígjáték 3 felvonásban. (Részletek: Magyarország és a Nagyvilág, 1876. 15.)

A kis gróf szerelme. Eredeti népszínmű dalokkal és tánczokkal 3 felvonásban. A zenéjét Erkel Gyula szerezte. (Bemutató: Népszínház, 1877. aug. 10.)

Marianne. Dráma 4 felvonásban. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1882. nov. 17.)

A csalhatatlan. Vígjáték 3 felvonásban. (Bp., Grill Károly Könyvkiadó Vállalat, 1883) bemutató: Nemzeti Színház, 1883. okt. 12. és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1883. nov. 21.)

Olga. Dráma 4 felvonásban. (Bemutató: Nemzeti Színház, 1884. febr. 1. és Kolozsvári Nemzeti Színház, 1884. máj. 21.)

Regények, elbeszélések:
A dicsőség bolondja (regény, Bp., 1874)

Titkolt szerelem

Edmund párbaja

Régi és új nemesek (regény, Bp., 1881)

Melyik erősebb? (Szépirodalmi Könyvtár. Bp., Franklin, 1882)

Egy modern apostol I–II. köt. Regény. (Bp., Révai, 1882)

Egy férj filozófiája Bp, Wilckens és Waidl., 1883.

Iván. Regény a lovagokról hat énekben (Bp., Légrády testvérek, 1905.)

Az élet tarkaságaiból. Rajzok és elbeszélések. (Bp., Athenaeum, Az Athenaeum olvasótára. 2. kiad. 1895) https://mek.oszk.hu/16200/16294/16294.htm

Költemények. A Kisfaludy Társaság székfoglaló előadása, 1878. nov. 27. (A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1878–1879)

Költemények Európa költőiből. Ford. Ifj. Ábrányi Emillel. (Pest, Kertész Nyomda, 1868)

Felhasznált irodalom:
Hentaller Lajos: ifj. Ábrányi Kornél In: Politikusaink pongyolában : tollrajzok a képviselházból, Bp.: Neumayer Ede, 1886. https://mek.oszk.hu/08300/08304/08304.pdf   

Csanda Mária: Az Ábrányiak nyomában In: Országút, 2022. jan 10. https://orszagut.com/eloadomuveszet/az-abranyiak-nyomaban-2324

Krúdy Gyula: Az oroszlán Ábrányi. In: A tegnapok ködlovagjai. Bp.: Szépirodalmi Kvk., 1961. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Krudy-krudy-gyula-munkai-1/a-xix-szazad-vizitkartyai-portrek-13150/az-oroszlan-abranyi-13588/

https://konyvtar.parlament.hu/abranyi-kornel-ifj

Rejtő Márta: Ifj. Ábrányi Kornél : az ember és az író. Bp.: Szerzői kiad., 1937.

Nemzeti névtér: https://magyarnemzetinevter.hu/szemelyi-nevter/?id=671576&date=2023-02-21

Névpont: https://www.nevpont.hu/palyakep/abranyi-kornel-ifj-fc490

Magyar életrajzi lexikon, 1000-0990. Bp. Akadkvk., 1994. https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00050.htm

A képviselőház tagjai: ifj. Ábrányi Kornél. In: Országgyűlési almanach. 1884–1887. évi országgyűlés /szerk. Halász Sándor, Budapest: Képviselőház, 1886. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1884-1887_1/?pg=21&layout=s