Aktuális információk - második sor

Kedves Olvasóink!
A könyvtár a húsvéti ünnepekre való tekintettel 2024. március 29. és április 1. között zárva tart.
Kellemes ünnepeket kívánunk önöknek!

Katalóguskeresés - kurzor villog

 

Nyitó oldali csempék

Tartalom megjelenítő

Somló Bódog – vagy ahogyan külföldön ismerik: Felix Somló – a hazai jogbölcseleti gondolkodás meghatározó jelentőségű alakja, emellett munkáinak nagy jelentősége volt a magyar szociológia megszületésében is. Tanítványa volt többek között Moór Gyula és Lukács György. Munkássága révén a magyar jogfilozófiát az ország határain túl is ismertté tette. Életműve Európa-szerte közismertté vált, elméletével a külföldi szakirodalom kiemelten foglalkozott.

Urmánczy Nándor politikus és újságíró 1902-től 16 éven át volt képviselő az Országgyűlésben. Ő alapította és építtette Maroshévízen az első állami iskolát, továbbá az első maroshévízi újságot, az ő kezdeményezésére készültek el a mára megsemmisült budapesti Szabadság téren az Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrok, nevéhez fűződik Védők Ligája Szövetség alapítása, mindemellett a Nemzeti Hiszekegy is az ő indítványozására született, valamint az Ereklyés Országzászló, a Honvédelmi Párt alapítása és még sok minden más is a nevéhez köthető.

​Idén szeptember 19-20-án kerül sor a Kulturális Örökség Napjaira, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet épített környezetünk értékeire. Az Országház és benne az Országgyűlési Könyvtár is minden évben részt vesz az eseménysorozatban. Idén is magyar és angol nyelvű vezetéssel várjuk az érdeklődőket a KÖN mindkét napján.

1820. szeptember 12-én Széchenyben született Szontágh Pál képviselőházi alelnök, főrendiházi tag és belső titkos tanácsos, akit kortársai közül sokan csak az "utolsó tekintetes úrként" emlegettek. Írásunkban a politikus születésének 200. évfordulója alkalmából idézzük fel életét és pályáját.

A COVID-19 humán-járvány terjedésének megakadályozása érdekében az Országházba történő belépés és az épületben való tartózkodás vonatkozásában a mai napon szigorú járványügyi intézkedések léptek életbe, tekintettel a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI.17.) Korm. rendeletre, illetve az azonosított fertőzésszámok emelkedő tendenciájára.

A trianoni békeszerződés következményeként beállt területi és gazdasági veszteségek jelentős hatást gyakoroltak a kiegyezés után létrehozott modern magyar bírósági szervezetre is, amely többek között a bíróságok számának csökkenésében, az illetékességi területük megváltozásában mutatkozott meg. Az ország területének összezsugorodásával hasonló méretű veszteséget szenvedett el a bírósági szervezet is, amelyet a kiegyezés után egy közel 300 ezer km2 alapterületű országra méreteztek.

Magyarországon kevéssel a háború befejezés előtt, 1918 októberében a különböző tudományterületek hazai képviselői lázas tempóban igyekeztek megszervezni a majdani béketárgyalásokon képviselendő magyar álláspont tudományos hátterét. A béketárgyalások magyar anyagának összeállításával, illetve az azzal kapcsolatos munka megszervezésével ezért 1918 őszén a külügyminisztérium az akkor már nemzetközileg elismert földrajztudóst, a Földrajzi Társaság főtitkárát, a későbbi miniszterelnököt, gróf Teleki Pált bízta meg, akinek az irányítása alatt nagyszámú tudós dolgozott, akik igen rövid idő alatt a Kárpát-medence földrajzi, etnikai, gazdasági és politikai viszonyait bemutató térképek, illetve dokumentumok egész sorát hozták létre.

Immár hagyományos tematikus könyvajánlóink sorát a trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából a békeszerződés körülményeit és következményeit feldolgozó szakirodalom bemutatásával folytatjuk.

Bannerek

Olvasói fiók

Magyar Jogi Portál

Országház Könyvkiadó

MPGY

Muzeális

Soltész bibliográfia

Steindl

Fotótár

Kisebbség - v5

ADT logo